Sárközy Tamás hadat üzenne a kht.-knak?

A közpénzt többnyire ellenőrizhetetlenül osztogató közalapítványok esetleg mégsem szűnnének meg, a közhasznú társaságok viszont igen. A közhivatalokat a jövőben nyilvántartásba venné a bíróság. Sárközy Tamás jogászprofesszor törvénytervezete szerint később módosítani kell az államháztartási törvényt is.

Feltétlenül szükséges a kormányzati munka korszerűsítéséhez, hogy egyértelművé váljék: mely szervezetek látnak el hatósági, közhatalmi feladatokat – véli Sárközy Tamás, aki a Medgyessy-kabinet megbízásából dolgozta ki erről törvénytervezetét. Indoklása rögzíti: jelenleg számos bújtatott szervezet működik a közszférában. Az elmúlt időkben ugyanis az állami, hivatali apparátus gyakorta úgy tudta elkerülni a leépítést, hogy „kiszervezte”, piaci alapra helyezte működésének egy részét. Sárközy szerint ennek véget kell vetni. A törvény ezért kétféle szervezetet különböztet meg. Az első természetesen a közhivatal, a hatóság, amely ügyintézést és irányítást végez. Ennek kiszolgálására, segítésére hivatottak az elképzelés szerint a közintézménynek nevezett szervezetek: a közintézetek, a technikai feltételeket megteremtő közüzemek s végül a testületi irányítással működő közintézmények, például az egyetemek. Mindezeket alapvetően közpénzből finanszíroznák.
A közhasznú társaság – a kht. – megszűnne. Újakat nem lehetne létrehozni. Mostanában egyébként a kórházakat alakítják át kht.-vá. Sárközy érvelése szerint e szervezeti forma megszüntetése mellett szól az is, hogy a bíróság az esetek többségében adójogi szempontból nem ismeri el és nem jegyzi be közhasznúként a kht.-kat. Még nyitott kérdés, mi lenne a jelenleg így működő és meglehetős közvagyonnal gazdálkodó több mint ezer szervezettel. A javaslat szerint 2008. január 1-je után átalakulhatnának akár más gazdasági társasággá is, ami a közvagyon azonnali privatizációját jelentené. A rendszerváltozás utáni idők találmánya a közalapítvány is. Az ilyen szervezetek többsége – a professzor szerint – csak a nevében alapítvány, hiszen a pénzt az állam vagy az önkormányzat költségvetésétől kapja, s ezt osztja el az Állami Számvevőszék vizsgálatai szerint legtöbbször vitatható módon. A szervezeti forma teljes elvetése azonban ellenállásba ütközik. Mindemellett a törvénytervezet a három ajánlott lehetőség egyikeként módot ad a 2008. január elsejével történő megszüntetésükre.