Sokan veszíthettek a 13. havi bérből

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács rendkívüli öszszehívását kezdeményezi több szakszervezet a 2004-es, 2005-ös 13. havi bérek körül kialakult kaotikus helyzet tisztázása végett. Az érdekvédők szerint tavaly több ezren elestek plusz egyhavi bérüktől, a fegyveres testületeknél pedig újra kellene számolni azok nyugdíjalapját, akik 2004-ben vonultak nyugállományba.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) rendkívüli összehívását kezdeményezi a Liga konföderáció, a Magyar Köztisztviselők és Közal-
kalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) és a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ). Bár a Pénzügyminisztérium szerint a január 16-án kifizetett 13. havi bérrel minden közalkalmazott számára rendeződött a juttatás körül 2004 óta tartó vita, a Liga és az MKKSZ továbbra is állítja: akár több tízezerre is tehető azok száma, akik 2005-ben elestek plusz egyhavi bérüktől. Ez éves szinten 8 százalékos keresetcsökkenést jelent. A hozzájuk érkezett megkeresések, panaszok alapján az érdekvédők lapunknak úgy nyilatkoztak: akik közszolgálati jogviszonya 2005. december 31-ig akár csak egy napra is megszűnt, elestek a juttatástól, mivel a törvényi szabályozás szerint ehhez tizenkét hónapos jogviszony kell. A szakszervezetek szerint ráadásul 2005-ben időarányos részt sem fizetnek. Az FRDÉSZ pedig azt szeretné elérni, hogy számolják újra azon hivatásos, rendvédelmi dolgozók nyugdíjalapját, akik 2004-ben vonultak nyugállományba. Bár az Alkotmánybíróság döntése alapján az ekkor elmaradt 13. havi bér időarányos részét kifizetik számukra, a területen az utolsó évben megkapott bér alapján állapítják meg a nyugdíjat. A most pótolt juttatás tehát kimaradt a számításokból, ami több ezer forinttal csökkenti az érintettek nyugdíját.
További veszteség érheti a munkavállalókat amiatt, hogy sokan két százalékkal kevesebb 13. havi bért kaptak 2005-re vonatkozóan, a bruttó összegből ugyanis még a tavalyi 38 százalékos felső szja-kulccsal számolva vonták le az adóelőleget. A jogszabály szerint január 16-ig kellett átutalni a juttatásokat, ám ha 15-e után kezdődött az utalás, már az idei, 38-ról 36 százalékra mérséklődött adókulcs érvényesült. Leginkább azok jártak rosszul a korábbi utalással, akiknek a jövedelme a 13. havi fizetés miatt haladta meg a tavalyi évre vonatkozó másfél millió forintos határt, amely fölött már a magasabb adókulcsot kellett alkalmazni.