Szakértők szerint jól számolt a Fidesz

A tb-járulék csökkentésének fideszes javaslatáról a lapunknak nyilatkozó szakértők véleménye meglehetősen különbözik a pénzügyminiszter e kérdésben adott nyilatkozatától. A köztelevízió szerda reggeli adásában Veres ugyanis kifejtette: a tb-teher 10 százalékos lefaragásának semmi realitása nincs, mivel 940 ezer új munkába álló emberrel kellene számolni. A FigyelőNet a csütörtökön megjelent elemzésében azonban állítja, jól számolt a Fidesz.

A kampány egyik jelentős kérdése a munkabér terheinek csökkentése, ezen belül is a Fidesz legutóbbi javaslata a társadalombiztosítási járulék 30 százalékos leszorítása, azaz 29-ről 19 százalékra történő leszállítása. Míg az egyik oldalról irreális elképzelésekről, a költségvetés összeomlásáról, majnem egymillió új munkahely teremtésének kényszeréről beszélnek, addig a gazdaságmatematikai számsorokat elemző szakértők szerint a Fidesz jól számol, s a járulék csökkentésével növelni lehetne a nagyon alacsony foglalkoztatottságot, így a személyi jövedelemadó bevétele is növelhető, miközben kevesebb munkanélküli segélyt kellene kifizetni.
Csaba László közgazdászprofesszor szerint az áfa csökkentésénél hosszú távon jóval hasznosabb lenne a bérek utáni járulékok viszszaszorítása, mivel versenyképesebbé tenné a gazdaságot, munkahelyeket teremtene, még akkor is, ha nincs közvetlen, azonnal mérhető kapcsolat e változás és az alkalmazottak számának növekedése között.
A Közép-európai Egyetem tanára úgy fogalmazott, hogy a forgalmi adó, illetve az szja leszállítása miatt kiesett hozzávetőleg 450 milliárd forintból akár a tb-járulék lefaragását is meg lehetett volna valósítani, amely lényegesen kedvezőbb hosszú távú hatással járna. A munkanélküliség növekedése és az alacsony foglalkoztatottság kettőssége a szakember szerint azt jelzi, hogy sokan feladták a munkakeresést; különösen a fiatalok 20 százalékos munkanélküliségi rátáját és a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők mindössze 28 százalékos foglalkoztatottsági mutatóját tartja aggasztónak.
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság kapacitásának kihasználtsága, a külső kereslet és a munkaerő-kínálat együttesen határozzák meg a javaslat hatását, melynek előnye csak egy-két év múlva lenne érzékelhető. Kockázatosnak nevezte az időzítést, mivel az Európai Unió szeptember elsejéig várja hazánktól a deficit lefaragására vonatkozó konkrét intézkedési terv benyújtását.
Palócz Éva, a Kopint-Datorg Intézet vezérigazgató-helyettese jónak tartja a tb-járulék lefaragására vonatkozó javaslatot, mert a munkát terhelő adók csökkentése növelheti a foglalkoztatási kedvet, s elősegítheti a szürke gazdaság kifehérítését, mely összességében egy tisztességesebb gazdaság felé történő elmozdulás lehetne. Ugyanakkor jelentős, minimum 500 milliárd forintos tb-kiesést is feltételezne a változás, amelyet esetleg más adónemek növelésével lehetne ellensúlyozni, de a teljes összeg megtérülése rövid időn belül nem várható, mivel a gazdaság versenyképességének javulása és a foglalkoztatottság növekedése nem mérhető azonnal.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy látja, hogy nem a tb-büdzsé szempontjából érdemes nézni a javaslatot, hanem figyelembe kell venni a magasabb foglalkoztatottsággal járó megnövekedett szja-bevételeket, a ki nem fizetett munkanélküli-segélyeket és a megnövekedett fogyasztásból befolyó áfát is.