Magyarország számára az elmúlt esztendő a beletörődés és a luxuspolitikából való kiábrándulás éve volt. A választások tétje, hogy a magyar szolidaritást választjuk, vagy a közönyös és kíméletlen vadkapitalizmust – jelentette ki Orbán Viktor Fidesz-elnök évértékelő beszédében, a zsúfolásig telt budapesti SYMA-csarnokban. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendezvényén a volt miniszterelnök hangsúlyozta: habár érzékelhető az országot uraló kilátástalanság, bizonytalanság és beletörődés, ezzel szemben mégis szerveződőfélben van egyfajta „csak azért is” hangulat. – A változás már el is kezdődött, mélyen belül az emberekben – vélekedett a nemzeti konzultáció és a tegnapi beszédet megelőző országjárás tapasztalataira hivatkozva. Hozzátette: nem kevesen vannak Magyarországon, akik nem hajlandók beletörődni abba, hogy egyre rosszabbul élünk és lemaradunk, akik nem fogadják el, hogy csak „ennyire futja” ,és hogy „a körülmények csak ennyit tesznek lehetővé”. – Egyre többen vannak – buzdított Orbán –, akik hisznek abban, hogy a győzelem a fontos, nem a részvétel, akik elhiszik, hogy az ország többre képes, sőt tesznek is ezért, támogatják, segítik egymást a helyi közösségben, a munkában, és küzdenek, hogy jövőre jobban éljünk, mint 2005-ben.
– Valami újjászületik Magyarországon. Valami, amiről az utóbbi évek vadkapitalista tülekedésében elfeledkeztünk, ami a közéletből, a politikából teljesen kiveszett, és a mindennapi életben is háttérbe szorult – folytatta a Fidesz elnöke.
*
– Elfelejtettük, hogy mi, magyarok nemcsak magunkra, de egymásra is számíthatunk, és nemcsak magunkért, de egymásért is felelősséggel tartozunk. Vagyis a szolidaritás veszett el, mi, magyarok elfelejtettünk szolidárisak lenni egymással – mondta. Szomorúnak nevezte, hogy a történelemmel folytatott versenyfutás (más országokkal ellentétben nekünk néhány év alatt kellett megtanulnunk a demokráciát) kiölte a magyarokból a szolidaritást, márpedig enélkül nem lehet előrelépni, enélkül csak a közöny, a kíméletlenség uralja az életet. Korábban ez nem volt így, különösen akkor voltak szolidárisak egymással a magyarok, ha nehézségekkel kellett szembenézniük. Hangsúlyozta azt is, hogy a szolidaritás a keresztény tanítás egyik olyan sarokköve, amelyet a nem hívők, illetve a más vallásúak egyaránt magukénak éreznek, sőt – utalva Lengyelország példájára – kijelentette: a szolidaritás az a közös alap, amelyen együtt állhatnak jobb- és baloldaliak. Orbán Viktor szerint „csak akkor sikerülhet a következő néhány év, ha újjáélesztjük a magyar szolidaritást, ez az új kormány feladata. A következő kabinetnek – hangsúlyozta – a szolidaritás kormányának kell lennie, s a Fidesz által sokszor emlegetett új államot a szolidaritás erős szervezeteként képzelik el. Értelmezése szerint a szolidaritás az, ha a hazánk számíthat ránk a bajban, és mi is számíthatunk a hazánkra, ez kell ahhoz, hogy kihozhassunk magunkból mindent, amire képesek vagyunk. – A szolidaritás az a habarcs, ami a csupasz téglákat erős fallá változtatja – jegyezte meg.
Orbánnak meggyőződése, hogy nem az a természetes és normális, ha egy országban a külföldiek élveznek előnyöket az ország polgáraival szemben. Mint mondta, „nem várjuk el egyetlen más országtól sem, hogy ott kivételezzenek velünk. Ezt egyetlen országtól várjuk el, Magyarországtól. De Magyarországtól elvárjuk”. – Mondjuk ki, hogy amelyik ország nem szolidáris a polgáraival, ahol a kormányzás üzlet, és nem a bizalomra, a gondoskodásra épül, ahol az állam nem mutat példát az egymás iránti felelősségvállalásból, egymás megbecsüléséből és segítéséből, annak az országnak Európában nincs jövője – óvott az ellenzéki pártvezető.
A mögöttünk hagyott évről szólva Orbán Viktor kijelentette: az a beletörődés és a luxuspolitikából való kiábrándulás éve volt Magyarország számára. Úgy fogalmazott, 2005-ben a gyerek nőtt, nagyobbnak tűnik az ajtófélfához képest, aminek örülni kellene, csakhogy érezzük, valami mégsem stimmel. Ha távolabbról nézzük a valóságot, kiderül, nem a gyerek lett nagyobb, hanem a ház lett kisebb. A hiány – magyarázta – a választások idejére meg fogja haladni a tízszázalékos mértéket, államadósságunk három év alatt annyit nőtt, amennyit Kádár János harminc év alatt vett fel, s lassan minden állampolgárnak 1,5 millió forintnyi adósság nyomja a vállát. Mint mondta, ha távolabbról nézzük a valóságot, kiderül, hogy a magyar gazdaság nem a saját lábán áll; ahhoz, hogy 100 forintnyi terméket előállítsunk, 150 forintnyi hitelt kell felvennünk, vagyis ahogy dolgozunk, nem a pénzünk lesz több, csak az adósságunk nő.
A sport világából jól ismert mondást idézve – „nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel” – Orbán úgy vélte: ez esetben igenis törekedni kell a minél jobb eredményre, akinek ugyanis csak a részvétel a fontos, az eleve kudarcra ítélte magát. Szerinte Magyarország is benevezett egy versenyre, ahol azonban a puszta részvétel egyvalamire elég: a lemaradásra. Magyarország 2005-ben beletörődött abba, hogy rosszabbul élünk, hogy már annak is örülni kell, ha csak kicsit roszszabb ma, mint tegnap volt. Márpedig az élet nem arra való, hogy kibírjuk, az élet nem teher, hanem ajándék és lehetőség. – Ha elfogadjuk, hogy a részvétel a fontos és nem a győzelem, mindent elveszíthetünk, még a részvétel lehetőségét is – figyelmeztetett, hozzátéve: Magyarország mindig akkor jutott előbbre, amikor nem hallgatott a kishitűség mindig megszólaló hangjára. A polgári kormány eredményeire utalva Orbán Viktor egyebek mellett úgy fogalmazott: a kishitűség azt is mondta, hogy a minimálbér jelentős emelését nem lehet megvalósítani, a tb-járulék csökkentése felelőtlen ígéret, a Nemzeti Színházat nem lehet felépíteni, a leégett Sportcsarnok helyén nem lehet újat építeni. – Mi hittünk benne, és képesek lettünk rá – fogalmazott, hozzáfűzve: Magyarország ma is többre képes, meg tudja valósítani az előtte álló feladatokat, ha hisznek, bíznak benne. Az emberek ma azonban Orbán szerint nem tapasztalnak érzékelhető javulást, bár látható a kabinet igyekezete. – Ez a kormány enynyit tud. Ígérget, vagy legfeljebb a Fideszt kergeti – jegyezte meg.
A Szövetségről szólva Orbán közölte: 2005 a Fidesz életében sorsdöntő év volt. A nemzeti konzultáció bebizonyította, hogy a Fidesz megértette az idő szavát: az embereket nem meggyőzni kell, hanem megkérdezni és meghallgatni. – Magyarország számíthat ránk, bízhat bennünk – hangoztatta, hozzátéve: a sikerek, illetve a kudarcok megtapasztalása és az idő érettebbé tette a Szövetséget. Orbán kijelentette azt is, hogy 2005 a luxuspolitikából való kiábrándulás éve volt. Érvelése szerint az emberek jól látják, hogy a mai hatalom politikája luxuspolitika, ami a kiváltságosoknak fényűző jólétet eredményez, a többieknek viszont bizonytalanságot, kilátástalanságot és csalódást. Felidézte az egyik országértékelő beszélgetésen hallott véleményt a kormányoldallal kapcsolatosan, amely szerint „előbb elkényeztette őket a hatalom, aztán elkényeztették őket a milliárdok”.
Orbán Viktor beszédében megismételte országjárása során tett javaslatait, és ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülésük esetén a tb-járulék mértékét július elsejétől a mostani 29 százalékpontról 19 százalékpontra csökkentik, mert – mint mondta – „nincs más választásuk”. Ha ugyanis – fejtette ki – nem csökken a társadalombiztosítási járulék, akkor az idén további 60-80 ezer ember veszíti el az állását. Itt említette azt is, hogy a járulék csökkentése ad lehetőséget a 14. havi nyugdíj bevezetésére is.
Kijelentette: Magyarországnak egy munkaalapú gazdaság felé kellene fordulnia. Felhívta a figyelmet arra, hogy most csaknem 700 ezer olyan ember él az országban, aki szeretne dolgozni, de nem kap munkát. A regisztrált tartós munkanélküliek száma 400 ezer, az alkalmi munkából élőké 300 ezer. Kiemelte, hogy az 50 évnél idősebbek és a nők a legveszélyeztetettebbek e szempontból. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Fidesz nemcsak az új munkahelyek megteremtését kívánja serkenteni, de a már meglévő állások védelmében is fel kíván lépni, és szükségesnek nevezte a magyar munkabérek emelését is. Külön kitért a fiatalokat érintő munkanélküliségre, tarthatatlannak nevezve, hogy ma az iskolákból kikerülők 20 százaléka nem jut álláshoz.
Orbán megerősítette elkötelezettségüket a luxusprofit letörése ügyében. Szavai szerint a családokat most ott „veszik le”, ahol tudják, aminek alátámasztására elmondta, hogy a villamos energia ára csaknem negyven százalékkal, a lakossági gázé pedig 60 százalékkal nőtt az elmúlt három évben. Mint mondta, ha nem ismerjük el vállalkozásnak a gyermekvállalást, és nem tesszük lehetővé, hogy a gyermekvállalás költségeit leírhassuk az adóból, akkor elfogy a munkaképes népesség, és a mai negyvenes generációnak nem lesz, aki nyugdíjjárulékot fizethessen. Hangsúlyozta, hogy a Szövetség a Btk. szigorításával mindent elkövet a legkiszolgáltatottabbak, a kiskorúak és az idősek védelme érdekében. A Fidesz elnöke megismételte, hogy a három éven aluli gyermekek és a hatvan év felettiek számára bizonyos gyógyszereket ingyenessé tennének kormányra kerülésük esetén.
Kiemelte még: elengedhetetlennek tartják az egészségügy állami felelősségi körben tartását. Élesen bírálta e kérdésben Orbán az SZDSZ-t, és lándzsát tört az állami kézben lévő kórházak megvédése mellett. Kiemelte még, hogy a Fidesz csökkentené a gépkocsival utazás költségeit, és visszaállítanák a polgári kormány otthonteremtési támogatását. Ez utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a jelenlegi kabinet Fészekrakó programja révén 21 ezer család jutott lakáshoz, míg a polgári kormány otthonteremtési támogatása 230-240 ezer család problémáját oldotta meg. – Ezeket a dolgokat meg kell oldani, és kész. A kanyar az kanyar, ott nem lehet egyenesen továbbmenni. Nem ígéretekre van szükség, hanem megoldásokra – hangoztatta a Fidesz elnöke, aki szerint bátran ki kell mondani: nekik egyszer már sikerült rendbe tenni a magyar gazdaságot. Hozzátette: hisznek abban, hogy Magyarország képes megoldani a problémákat, képes változtatni, és képes lesz a helyükre tenni a dolgokat.
Orbán szerint általában minden választás tétje, hogy az emberek megtalálják-e a legjobb közös megoldást, s ha nekünk, magyaroknak ez sikerül, elmondhatjuk, hogy a választópolgárok nemcsak résztvevői, hanem győztesei is a választásoknak. – Ma nem az a tét, hogy rabok legyünk vagy szabadok. A tét ma az, hogy győztesek leszünk vagy csak résztvevők, azaz vesztesek. A választások tétje, hogy a magyar szolidaritást választjuk vagy a közönyös és kíméletlen vadkapitalizmust, a XXI. századot vagy a múlt századot. Ez a kérdés, hát válasszatok – zárta Orbán Viktor csaknem másfél órás beszédét, ami után a rendezvény résztvevői zárásként együtt énekelték el a Himnuszt és a székely himnuszt.
Köszöntötték Mádl Ferencet
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesülete képviseletében Martonyi János mondott köszöntőt a rendezvény kezdetén. Az előző kabinet külügyminisztere úgy vélte: ma erősebbek vagyunk a szellemi életben, a tudományban és a kultúrában, mint egy évtizeddel ezelőtt. – Kezdünk kiszabadulni a szellemi kényszerzubbonyból, a szellemi terror alól, bízunk, hiszünk saját értékeinkben, a nemzet jövőjében – fogalmazott, hozzátéve: tíz éve még jelszavainkat gyalázták, kipellengérezték, és csak félve merték ezeket kimondani. Ma azonban – állapította meg ironikusan – a jelszavainkkal kapcsolatos legnagyobb veszély, hogy átveszik őket. – Igenis változott a világ, no persze nem eleget – jegyezte meg. Martonyi János beszédében köszöntötte az eseményen jelen lévő Mádl Ferenc volt köztársasági elnököt, az egyesület egykori elnökét, aki tegnap töltötte be 75. évét. Sólyom László köztársasági elnök magánlevélben köszöntötte elődjét, Mádl Ferencet – tájékoztatta az MTI-t az államfő sajtófőnöke. Wéber Ferenc érdeklődésünkre közölte: mivel Sólyom László magánlevelet küldött Mádl Ferencnek, így annak tartalmáról a sajtót nem tájékoztatják.
FriCz Tamás politológus: Fontos beszéd volt, amelyben Orbán Viktor szembeállította egymással a szocialista–szabad demokrata négy év szemléletét a Fidesz életszemléletével, értékrendjével, és látványos különbségként rámutatott: 2005 a beletörődés éve volt, a kishitűségé, és a merjünk kicsik lenni gondolatvilága jellemezte. A másfajta életszemlélet szól arról, hogy próbáljunk ebből kikerülni, a győzelem legyen fontos, próbáljunk hinni, bízni önmagunkban. A gazdaságpolitikai koncepciók terén is világos a különbségtétel: a jelenlegi kormányzat a vadkapitalizmus híve, ezzel szemben a Fidesz azt állítja, a gazdaságnak másképp kell működnie. Itt az állam felelősségvállalása a döntő, az árak meghatározása, a privatizáció megakadályozása, a munkanélküliség felszámolása a szociális gondoskodás megteremtéséért és a családok védelmében, családi adózás formájában. Új értékként jelent meg a szolidaritás gondolata. Orbán indokoltan mondta, hogy össze kell rázni az országot, nem lehet bal- és jobboldali különbséget tenni, és ebben egy polgári kormány – amennyiben létrejön – számít a baloldali szavazókra, mert róluk is gondoskodni kíván. Különválasztotta, hogy van egy magát baloldalinak nevező kormány, amelyiket le kell váltani, de ez nem jelenti szavazóik leváltását is, mert az országot egységes nemzetté kell formálni.
Szabados Krisztián politikai elemző, a Political Capital igazgatója: Ez egy nagyon erős baloldali beszéd volt, amelyet nagyon erősen a szociális demagógiára épített a párt elnöke. Orbán taktikája az, hogy a lehető legegyszerűbb, legprimitívebb ígéreteket teszi minden választói csoportnak, tehát magasabb bér, alacsonyabb közüzemi díjak, mindenkinek munkahely, a fiataloknak családtámogatási adókedvezmény. Közgazdászszemmel nézve ez erősen vitatható ígérethalmaz, de Orbán nyilván azokra a szavazókra pályázik, akik a pénztárcájuk alapján mennek el voksolni. Habár Martonyi János azt mondta, hogy a kormányoldal hajlamos ellopni a Fidesz szlogenjeit, ehhez képest Orbán Viktor már a harmadik MSZP-s szlogent veszi át, a Változás és az Új politika után, a Szolidaritás klaszszikus baloldali hívószava került a középpontba. Gyakorlatilag Orbán Viktor átvezette a Fideszt a politika baloldalára. Új ígéret nem hangzott el, a Fidesz elnöke ugyanazokat a retorikai elemeket használta, mint az elmúlt hetekben, beleértve az idegenellenességet is.
Veresék optimisták. Bár sosem lehetünk eléggé elégedettek, mégis kijelenthető, hogy Magyarországon ma az emberek jobban élnek, mint négy évvel ezelőtt, a szocialista–szabad demokrata koalíció jól, sikeresen működött és működik – jelentette be Hiller István az MSZP elszámoló kampányának tegnapi tájékoztatóján. A pártelnök szerint hazánkat a növekvő gazdaság, a csökkenő adók, a gyarapodó köztársaság jellemzi, az árstabilitás megteremtése pedig a ciklus „történelmi eredménye”. Hiller értékelését Veres János próbálta meg adatokkal és táblázatokkal alátámasztani, amelyeket kormányzati intézmények, illetve az Eurostat kimutatásai alapján készítettek. A pénzügyminiszter úgy vélte, a regisztrált munkanélküliek számának emelkedését is „helyes folyamatnak” kell értékelni, mert azt jelzi, hogy a kormány kedvezményei ösztönzik a rendszerbe való bejelentkezést. Azt, hogy nemzetközi hitelminősítő cégek Magyarország adósságbesorolását leértékelték, az MSZP elnökségi tagja így kommentálta: hazánkban nem csökkent olyan ütemben az államháztartás hiánya, „ahogy azt 23 éves fejjel Londonban vagy New Yorkban a számítógép előtt ülő” elemzők elvárják, az átsorolást a kampányidőszak felelőtlen gazdasági ígéreteire adott figyelmeztetésként kell értelmezni. A Medgyessy-Gyurcsány-kormány az adóemelések, az áremelések, a megállíthatatlanul növekvő munkanélküliség és a luxuspolitizálás kormánya – reagált közleményében Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője, adatokkal támasztva alá állítását. (T. L.)
