Vezérfonal

Tudod, Lajos bácsi, én már megszoktam, hogy félhülye kérdésekkel sósavazod az agykérgemet, de nem tudok rád haragudni, mert annyi eszed sincsen, mint egy strandszatyornak, ennek ellenére nem bánnám, ha kicsid összeszednéd magad, és végre vezérfonalat választanál. Elvégre naponta olvasol újságot, a nyáladat csorgatva bámulod a politikai elemzőműsorokat, olykor még jegyzetelsz is, amivel halmozottan hátrányossá tarolod le magad, ráadásul videóra veszed a Heti Jegest, hogy leckét kapjál elfogulatlan gondolkodásból, s merítsél abból a tiszta forrásból, amely szilárd erkölcsi alapon állva elutasít minden manipulációt, kettős mércét és agymosást, mert ezek a kiváló férfiak ilyen sandaságra vagy pláne gyűlölködésre még pénzért se lennének hajlandók, azért is mérlegelik olyan nagy körültekintéssel, és persze nagyágyúhoz méltó igazságérzettel az ország dolgait, ugyanis sok százezer néző színe előtt senki nem szereti lejáratni magát. Száz szónak is egy a vége, vezérfonalra nagy szükség van, mert ha nincs, akkor majd mindenki a Lajos bácsi hátán trombitálja el a hülyeségeit, ráadásul leharcolt vén köcsögnek fogják nézni, aki valamelyik párt pattanásos ülepéből kimászva tekint végig a nagy magyar rónán. A vezérfonal azért jó, mert ha az ég leszakad, akkor is igazodni lehet hozzá. Figyelj! Legyen a te vezérfonalad az, hogy tiszteletben tartod a mások véleményét, nem harsogod teli pofával, hogy aki nem a te szád íze szerint beszél, az takonyláda, nemzetvesztő, buzeráns, fakofferes, nacionalista gennyzsák. Mit szólsz hozzá? Szerintem nagyon csinos vezérfonal. Úgy fog neked csillogni az össznépi moslékosdézsában, mint egy beledobott gyémánt nyakék.
Mi az, hogy nem szeretnél ilyen vezérfonalat?
Rosszul hallok? Ne hegedülj az idegeimen, Lajos bácsi! Nagyon nem szeretek idős emberre kezet emelni, de most ezt a két pofont azért kaptad, mert olyan sötét vagy, mint egy beomlott homokbánya. A szádba pedig nem azért gyűrtem bele az újságot, mert ilyen rohadék, szélsőséges, aljas, szennyes, kretén, klozetpapírra nyomott vérgőzös hazugságbányát olvasol, hanem mert meg sem próbálsz józan érveket felvonultatni arra nézve, hogy miért nem akarsz vezérfonalat. Hallgass ide, Lajos bácsi! Máris békén hagylak, ha őszintén a szemembe nézel, és higgadtan arra kérsz, hogy ne szekírozzalak, mert neked a vezérfonal púp a hátadra, a te célod az, hogy a munkádat még jobban végezd el, a szabad estéidet pedig az unokáid verésével óhajtod eltölteni. Úgy értem, a nevelésükkel. Csak bátran taposs a kétszínű valagukba akkor is, ha nem szolgáltak rá, mert előbb-utóbb úgyis kiérdemlik. Ha megkérdezik: nagypapi, ezt miért kaptam, jól tépd meg a hajukat, és mosolyogva válaszolj: azért kaptad, kisapám, mert kérdéseket teszel fel! Ennyi. Mindjárt látni fogják, hogy józanul elkötelezett vagy.
Az lesz tehát a vezérfonalad, hogy mélyen tiszteletben tartod a mások véleményét, vagyis indulatok nélkül, udvariasan vitatkozol, okos érvekkel szemben még okosabb érveket sorakoztatsz fel, nem pedig ronda sértéseket. Gondold meg, Lajos bácsi, az nem érv, hogy azt mondjuk valakinek, hogy az illető, teszem azt, egy öltönybe bújtatott, rohadó belű, bűzlő pávián, vagy nő esetén fekálagyú, nyakigszőr kanca. Egymás mocskolásának véget kell vetni. Elég volt! Igenis tekintsük egymást felnőtt embereknek, akik méltósággal ütköztetik a nézeteiket. Ha egy gyarló embertársunk azt mondja például a feketerigóra, hogy hófehér, ne engedjük, hogy elragadjon bennünket a vöröslő nyakú indulat, hanem gondolatban vegyük kézbe a vezérfonalat, és szépen bizonyítsuk be az illetőnek, hogy téved. Mutassunk neki egy falevelet, és tegyük fel a kérdést: mondd, testvérem, ez milyen színű? Ha azt válaszolja, hogy komcsipiros, akkor rúgjuk szét a nemi szervét. Ha netán úgy látja, hogy a falevél kék, akkor pedig úgy durrantsuk ököllel gyomorszájon, hogy vonítva fetrengjen a tulajdon vizeletében.
Akkor tehát vállalod a vezérfonalat, Lajos bácsi?
Értem. És miért nem? Tudod mit, nem érdekelnek az ócska kifogásaid! Adok még egy perc gondolkodási időt, aztán úgyis azt fogom mondani, hogy a Lajos bácsi saját magát verte agyon azzal az ólomkristály vázával!