Vízkereszttel kezdődik a farsang

Christus Mansionem Benedicat, CMB, azaz: Krisztus áldja meg e hajlékot! Vízkereszt napja van, véget ért a karácsonyi tizenketted, a karácsonyi szent ünnepkör, kezdődik a farsang. A CMB rövidítés GMB-re változott, hiszen az egyház ma emlékezik meg a napkeleti bölcsekről.
Az egykori szentkereszt az Epiphania Domini, az Úr megjelenésének ünnepe, lényege a kis Jézus imádására keletről Betlehembe érkező Gáspár, Menyhért, Boldizsár tisztelete. Sok helyen hagyomány volt a csillagozás vagy a háromkirályok járása; a csillagot egy rúdon vitte a fehérbe öltözött három király egyike, Boldizsár arcát bekormozták, hogy szerecsen voltát jelezzék. Az ünnep neve a víz megkereszteléséből, megszenteléséből ered. A liturgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján, ötödikén végezték a templomban, haza is vitték meghinteni vele a házat a rontó erők ellen. Korábban hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt. Ipolytarnócon, Litkén, Mihálygergén a néprajzi gyűjtések szerint a ház apraja-nagyja kortyolt belőle, hogy megóvja őket a torokfájástól. A szentelt víz az embert születésétől haláláig kísérte, hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. Januártól januárig a vizet üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt, a kútba öntötték. Kútba öntöttek a frissen szenteltből is, hogy a vize meg ne zavarosodjon.
Vízkereszttel kezdődik a farsang, a búfelejtést jelképező Konc király és a böjtöt hozó Cibere vajda versengésének ideje. Konc király a böjti ciberével szemben a hús szimbóluma, vízkeresztkor ő kerekedik felül, s bár a fenyő ma kikerül a meleg szobákból, a karácsonyi lakomák nem szakadnak meg: a farsang a hurka-kolbász, disznósajt és kocsonya ideje. Aggódni sem kell, nem lesz hosszú a tél, ha bízunk a régiek hitében: a keréknyomban csillogó víz korai tavaszt hoz.
„Vízkereszttől egy hétre / álmodtatni ittlétre / szép farsangos vigalom: / láthatatlan varjak árnya / röpül át a havakon.”