A lapok nem kérnek bocsánatot

Magyarországot is elérte a dán lapban megjelent, heves reakciókat és diplomáciai bonyodalmakat kiváltó Mohamed-karikatúrák ügye. A Népszabadság és a Magyar Hírlap is leközölte a grafikákat (az RTL Klub és a közszolgálati tévé Nap-kelte című műsora mellett). Emiatt a két újság felkerült azon lapok listájára, melyektől az iszlám országok bocsánatkérést követelnek. Szaúd-Arábia budapesti nagykövete a két lapnak már meg is fogalmazta ez irányú követelését.
– Nem kívánok az ügyben nyilatkozni, végképp nem a Magyar Nemzetnek – hárította el lapunk érdeklődését Széles Gábor nagyvállalkozó, a Magyar Hírlap tulajdonosa. Mint kifejtette, „elég szomorú, hogy a maga lapját csak ez az eset érdekli”. Széles az ügy diplomáciai hatásairól sem kívánt beszélni. A nagyvállalkozó úgy véli, a karikatúraügyet lapunk csupán a Magyar Hírlap ellen akarja „kijátszani”. A Széles Gáborral folytatott „telefonbeszélgetés” során nem derült ki, hogy a Magyar Hírlapnál foglalkoznak-e a közlésben részt vevők személyi felelősségével.
Lengyel L. László, a Népszabadság Rt. vezérigazgatója kérdésünkre válaszolva elmondta: lapjuk csupán illusztratív jelleggel közölte a Mohamed-karikatúrákat. – Vezércikkben tettük közzé azon véleményünket, hogy senkit nem lehet vallásos érzületeiben megsérteni – tette hozzá Lengyel. Ugyanakkor úgy véli, hogy „a történet a mozlim országokban uralkodó felfogás és a sajtószabadság közti ellentétről szól”. Hozzátette: a tulajdonos Ringier-től nem érkezett olyan kérés, amely a felelősség megállapítását szorgalmazta. – Nincs miért bocsánatot kérnünk – közölte.
– Nem hiszem, hogy célszerű ezt a konfliktust tovább eszkalálni, megértést kell tanúsítanunk egymás hibái iránt, ugyanúgy, ahogy megértéssel kell lennünk egymás kultúrája iránt – vélekedett Földes György, a Népszabadság 26,7 százalékát tulajdonló Szabad Sajtó Alapítvány elnöke, akitől aziránt érdeklődtünk, hogy bocsánatot kellene-e kérnie az újságnak a Mohamed-karikatúrák közléséért. Az MSZP választmányának volt elnöke (a párt alapította az alapítványt) egyébként megjegyezte, csak akkor tenne észrevételeket a szerkesztési munkával összefüggésben, ha a lap alapértékeit megfogalmazó statútum sérülne. Földes szerint eltúlzott reakcióknak lehetünk tanúi a gúnyrajzok kapcsán, mint mondta: a sajtószabadságot tényként kell elfogadni, emellett azonban célszerű figyelembe venni mások érzékenységét is.