Búcsú a kormányostól

A hatalmat felcserélem a szabadsággal! Ezzel a jelmondattal vett búcsút a német külügyi tárcától Joschka Fischer, és foglalt helyet a parlamentben mint egyszerű képviselő. A politikai váltót azonban nem sikerült harmonikusan átállítania. A Zöldek szeretnének végérvényesen megszabadulni a pártot több mint húsz esztendőn keresztül meghatározó személyiségtől, aki nélkül a szervezet soha nem jutott volna kormányra.

A II. világháborút követően a Magyarországról kitelepített sváb Fischer család fia – innen a budakeszi időkre emlékeztető Joschka keresztnév – saját hatalmi terveinek érdekében sosem riadt vissza a fizikai és verbális csatáktól.
Az az 1973-ban készült fénykép, melyen Fischer rendőrökkel verekszik egy majna-frankfurti tüntetés során, éppenúgy hozzátartozik életrajzához, mint az a fotó, amely a politikai establishmentet lenéző beállítottságát hivatott kifejezni. Ezen Hessen környezetvédelmi minisztereként fehér tornacipőben és farmernadrágban vesz részt a tartományi kormány felesketésén. Ilyen és hasonló jelenetek beleillettek annak a pártnak a zsánerébe, amelynek tagjai a radikális „parlamenten kívüli ellenzék” soraiból verbuválódtak, s igyekeztek betörni az NSZK törvényhozásába.
A Bundestaghoz vezető úton Fischer éleseszűsége, kivételes szónoki képessége jelentette a Zöldek legértékesebb tőkéjét. Joschka egyeduralkodója volt a pártnak, holott azon belül rendszeresen megsértette, megfélemlítette és lealacsonyította azon szövetségeseit, akik – szerinte – hátráltatták hatalmi érdekeit. A párt azonban tudta, hogy Fischer az egyetlen, aki kormányképessé teheti őket. Erre 1998-ban került sor a szociáldemokratákkal kötött koalícióban, az alkancellár és külügyminiszter Fischerrel. Vezetése alatt a Zöldek tavaly is 8,1 százalékkal jutottak be a Bundestagba, de az SDP-vel közösen elszenvedett vereség után Fischer felismerte, hogy vissza kell lépnie az első vonalból. A „hatalom helyett szabadság” szlogenhez azonban nem tudta tartani magát. Amíg a frakció egyhangúlag támogatta egy parlamenti vizsgálóbizottság összehívását a német titkosszolgálat (BND) szerepének átvilágítására az iraki háború kezdetén, a hajdani külügyminiszter negyedórás kirohanásban igyekezett meggyőzni a zöld honatyákat, és lebeszélni őket arról, hogy tervükkel utólagosan aláássák a kabinet szavahihetőségét. Ezzel robbant a bomba. „Aki a kulisszák mögött táncol rock and rollt, az ne adjon a színpadon hangversenyt” – hangzott az elnökség kritikája. A párt ifjúsági szervezetéből pedig elhangzott a követelés: „A parlamenti frakció határolja el magát Joschka Fischertől, és járjon saját útján!” Válaszul Fischer kilépett a párttanácsból, a Zöldek döntéseit szentesítő grémiumból.
Az újraegyesített ország hajdani legnépszerűbb politikusát azonban a Zöldek nem távolíthatják el a Bundestagból. Eddigi karrierje azt mutatja, nem fogja feladni a harcot. Feltehetően azonban már kizárólag csak saját érdekében, még ha ezzel egyre inkább el is távolodik a Zöldek csapatától.