Ellenségképet rajzol Szaakasvili

Már a fák is Mihail Szaakasvilit veszik célba! Némi szarkazmussal legalábbis ez a következtetés vonható le a grúz elnök elleni állítólagos merényletről színes fantáziával előadott történetből. Egyébként is furcsa dolgok történnek manapság a kaukázusi köztársaságban. Tbiliszi először azzal vádolta meg Moszkvát, hogy szándékosan felrobbantotta saját gázvezetékét, majd a kerülő úton megnövelt szállításokért Mihail Szaakasvili látványosan a Gazprom helyett Azerbajdzsánnak mondott köszönetet. Ezután Grúzia népirtással vádolta meg Oroszországot, végül jött az elnök elleni állítólagos merényletterv, amely mögött a nyilatkozatok szintén Moszkvát sejtetik.
A jelekből ítélve Tbiliszi mindent elkövet annak érdekében, hogy lejárassa Moszkvát. Egyrészt segítségre számítva ezzel igyekszik bizonyítani a lojalitását a nyugati világ előtt, másrészt megalapozni az abház és dél-oszétiai orosz békefenntartók kiszorítását célzó javaslatát. Elemzők nem hagynak kétséget afelől, hogy a nacionalista érzelmek felkorbácsolása segíthet Szaakasvilinek elterelni a figyelmet a növekvő belső problémákról is.
Két évvel a „rózsás” forradalom után ugyanis Grúziában sem jött el a Kánaán, az elnök népszerűsége a felére csökkent, s érezhetően aktivizálódik a Szaakasvilit autoriter magatartással vádoló ellenzék. Jól érzékelteti a hangulat változását, hogy a Georgian Times már minden bajért az amerikaiakat okolta. Nem véletlen az sem, hogy az elnök rendeletileg küldte a kormányzókat a nép közé, a minisztereket pedig utasította, hogy személyesen válaszoljanak a panaszos telefonokra.
A nyugdíjakat ugyan már késedelem nélkül fizetik és meg is duplázták – nagyjából 15 dollárt érnek –, jobban azonban nem élnek az idősek, hiszen az emelést elvitte az infláció. Az energiaszolgáltatás is inkább csak a nagyvárosokban stabilizálódott, s ebben nem Moszkva a ludas. A hatalmas korrupció továbbra is nagy probléma, s az ország területi egysége sem állt helyre. Nem használtak Szaakasvili népszerűségének magánéleti botrányai sem, s máig tisztázatlan Zurab Zsvanyija kormányfő egy évvel ezelőtti halála is. Hangulatjavítóként szaporodnak viszont a szökőkutak, s kifestik a főutcák házainak homlokzatát és sokasodnak a „nagy testvért” vádoló lózungok.