Elvesztegetett évtized

Meg kell érteniük, hogy a nemzeti kisebbségektől csak azután várható el a lojalitás, ha jogokat biztosítanak nekik! – figyelmeztetett a Latvijas Avize című lett lapnak nyilatkozva Frunda György, aki az Európa Tanács raportőreként vizsgálta a balti köztársaságban a kisebbségek helyzetét. A markáns lett álláspontot tükröző kérdésekre válaszolva az erdélyi magyar politikus kifogásolta az állampolgársági vizsga nehézségét, amiből az orosz ajkúak azt a következtetést vonhatják le, hogy Lettországnak nincs rájuk szüksége. Frunda emlékeztetett arra, hogy Riga aláírta ugyan a kisebbségi jogok védelméről szóló konvenciót, ám annak szellemiségével ellentétes kiegészítések kíséretében. A brit bevándorlók példáját felhozva értetlenül állt az előtt a kérdés előtt, hogy miért baj az, ha bizonyos rétegek (a hontalanok) nem szavazhatnak. Mint aláhúzta, a demokratikus megközelítés az lenne, ha új problémák kreálása helyett Riga a jelenlegieket oldaná meg. Visszautasította azt a szokásos lett vádat, hogy orosz újságokból merítené az információit, s utalt a kérdéssel foglalkozó nyugati forrásokra. A kétkedő újságírónak példák sorával bizonyítva igazolta, hogy a kisebbségi kérdés kezelése egyes problémák ellenére Romániában lényegesen jobb, mint Lettországban. Mint fogalmazott, egy évtizede mindezt még ő sem gondolta volna, s nem érti, mit csináltak a lettek e téren 15 évig. Engedjék meg, hogy a kisebbségek anyanyelvükön beszélhessenek a közhivatalokban és a bíróságokon, legyenek saját iskoláik, bizonyos helyeken regionális autonómia, és akkor minden magától megoldódik – tanácsolta.