Elfogadta hétfőn az Országgyűlés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását. A törvényhozók elsősorban azokat a súlyos ellentmondásokat kívánták felszámolni, amelyek abból erednek, hogy a jelenlegi rendszerben nincsenek kellőképpen elhatárolva és szétválasztva az állami és az önkormányzati feladatok. A jogszabályban pontosították a meglévő fogalmakat, s újakat is bevezettek. Új fogalomként jelenik meg többek között a biológiai aktivitásérték, az építészeti érték, illetve az építészeti örökség. A biológiai aktivitásérték egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutatja, mely egy terület esetleges beépítésével legfeljebb 10 százalékkal csökkenhet. Az építésfelügyeleti rendszer állami szervezeti keretek között működve az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnökének szakmai irányításával a közigazgatási hivatalok önálló igazgatási szerveként jön létre 2007. január 1-jétől. A törvénymódosítás több helyen is kiemeli, hogy mind az építmény elhelyezése, mind pedig külső megjelenését befolyásoló kialakítása során különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére, illetve a településrendezési és az építészeti-műszaki tervek szakszerűségére. A tervtanácsok véleménynyilvánítását szakértői szintre emelték, és beépítették az építésügyi hatósági határozatokba. A jogszabály emellett megállapítja az építtető teljes körű felelősségét az építési beruházásban. Felelőssége kiterjed az építési cél meghatározására, a beruházás jogszerűségére, annak műszaki ésszerűségére is.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
