(hová megy Tárnoki néni…)

„Én nem tudom” – felelte Tárnoki néni, amikor legkisebb dédunokája, Esztike megkérdezte tőle, hogy hová ültetnék Tony Blairt, ha eljönne hozzájuk látogatóba. „De mégis!” – erősködött Esztike. „Mi a frászt keresne itt?” – mondta a dédi. „Mondjuk felvásároltatná a Tini Mini
Bt.-t a British Petroleummal, hogy rendbejöjjön a házi kasszánk” – felelte Esztike a provokáció legcsekélyebb szándéka nélkül. Tárnoki néni elgondolkodott: „Én a falikúttal szembe, a hokedlira ültetném, mert onnan szép kilátás nyílik a vakablakra.” A kislány felült a hokedlire. „Most ott ülök, ahol Tony Blair – állapította meg büszkén. – Nem érzek semmit. És mit adnánk neki enni?” „Tojásos nokedlit zöldsalátával – felelte Tárnoki néni. – Az volt Marosán elvtárs kedvence.” „Nem látom az összefüggést” – mondta a kislány ártatlanul. – „Mindketten szocdemek.”
Esztike ebbe belenyugodott. „Segíts felmennem a netre! – mondta Tárnoki néni. – Nézzük meg, miről folyik vita a fórumon.”
Nem szellemi, sokkal inkább fizikai segítségre volt szüksége. Hekszencsúza miatt úgy érezte magát, mint egy beteg macska, aki képtelen megfogni az egeret.
Így aztán Esztike lép be a fórumba Ördöglovas néven. Ott arról folyik a vita, hogy GyF selyeminge került-e többe, vagy OV garbója. Vörös Székfű a baloldalt képviselve azt állítja, hogy OV garbóit Armani saját kezével varrja, ugyanúgy exkluzív kockás flanelingjeit is, amelyekkel az egyszerűség látszatát szeretné kelteni, bár a nép átlát rajta. Háromszor annyiból öltözik, mint Gyurcsány és Kóka együttvéve – állapítja meg. – Cserében belvízmentes telket ígért Armaninak Alcsúton. Árvalányhaj: GyF öltönyeihez négy rőf angolszövet kell, míg OV-ihez kettő is elég. Erre Kakafónia tör ki, amelyet a pedofil, homofób, xenofób kifejezések motiválnak. A zűrzavarból tisztán csendül ki Ördöglovas „hangja”: Pfuj, Fidesz!
Vörös Székfű, aki alkalmasint Sárga Kamilla néven megy fel a netre, ha a szokottnál radikálisabb nézeteknek kíván hangot adni, azonnal felfigyel az általa régóta kedvelt Ördöglovasra: Helló Ördöglovas! Szeretnék veled chatelni.
Tárnoki néni Esztikére néz: „Te tudsz chatelni?” „Hívom Robit – mondja a gyermek –, ő biztosan tud, hiszen már smacizott is.”
Robi zongorázik a billentyűkön. A képernyőn megjelenik a felirat: Hé Vörös Székfű, lökd a szöveget. Azonnal megérkezik a válasz: Szeretve tisztelt Ördöglovas! Ön a baloldali eszmerendszer egyik megújítója lehet, már-már Fejtő Ferenc-i szinten. Tárnoki néni Robi vállára teszi a kezét. „Válaszold azt, hogy »hátán kis batyúval kilábal a népségből a nép fia«, lássuk, mit lép erre?” Milyen találó – feleli Vörös Székfű. – Világos, hogy a népet nem lehet leváltani. Ön hogy néz ki? Van bajusza? – Nő vagyok. Nincs bajuszom. „Túlzás!” – kotyog közbe Esztike. Nő?!!! – kiált fel boldogan Vörös Székfű három felkiáltójellel. – Nem is reméltem. Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Özvegy Mágocsi Ernő vagyok, a megújult Ifjú Baloldal körzeti aktivistája. Mikor találkozhatunk személyesen? Lesz egy lakossági fórumunk március 15-én, amin hangsúlyozni fogjuk, hogy mi vagyunk a márciusi ifjak igazi örökösei. Eljön? – Nem. – Minden jelenlévőt megajándékozunk egy kiló mosóporral és egy teljes necc mag nélküli klementin mandarinnal. – Mag nélküli mandarin nincs. – De! Egyenesen a kormányon lévő spanyol szocialistáktól kapjuk, viszonzásul Zalka Mátéért bartellbe. Esztike megrángatja a dédi pongyoláját. „Jó – feleli Tárnoki néni. – Ott leszünk. De hol?” A kerületi szabadidőközpontban – feleli Vörös Székfű –, 15-én délután fél hétkor, hogy a nyugdíjasok is eljöhessenek. Személyesen várom önt, Ördöglovas.
„Te mandarint akarsz? – néz Tárnoki néni gúnyosan Esztikére. – Az sem baj, ha a szociktól kapod?” „Ki az a Zalka Máté?” – kérdezi a kislány. „A legendás Lukács tábornok.” „És ő kicsoda?” Tárnoki néni szemlesütve feleli: „Én nem tudom…”