(ki szerepeljen listán…)

Én nem tudom, mondta Tárnoki néni a kenónyereség hírére köréje sereglő rokonainak, hogy ne tegyünk-e fel az internetre valami jópofa listát. „Hát nem a kenó végett vagyunk itt?” – kérdezte Tárnoki B. Lajos negyvenegy éves közterület-felügyelő. „Nem – felelte Tárnoki néni. – A bifekáliás szemüvegem miatt elnéztem a számokat. Semmit sem nyertünk.” „Akkor én itt se vagyok” – mondta Tárnoki B.
A hétéves Robi viszont bekapcsolta a számítógépet, hogy a dédi listájának megfelelő helyet keressen a világhálón.
„Valami különlegességre gondolok – folytatta az idős hölgy. – A leszbikusok, a pederaszták, a buzik, az szt-tisztek, a III/III-asok már az emberek könyökén jönnek ki. Nincs valami ötleted?” – fordult a hároméves Esztikéhez. „Nekem nincs – felelte Esztike –, de a Timi a múltkor azt mondta lent az üzletben, hogy egy felmérés szerint minden második férfi impotens.” „Néha az elsők sem urai a helyzetnek” – mondta Tárnoki néni. „Mi urai vagyunk?” – kérdezte Esztike. „Remélem.” „Viszont – szólalt meg Robi –, akkor az EU-biztos szerint a magyar kormány is impotens.” „Honnan veszed – nézett rá szúrósan Tárnoki néni –, hogy biztos, hogy a biztosnak igaza van?” Robi elgondolkodott. „Nem biztos.” „A kormány mindig ura a helyzetnek – zárta le a vitát Tárnoki néni. – Így Gyurcsány és Kóka nem kerülhet fel a listánkra.” „Akkor ki?” – kérdezte Esztike. „Megkérdezzük a legilletékesebbet, a Julist, aki szakmabeli.”
Julisnak viszont erkölcsi aggályai voltak. „Ha feltesszük az internetre a listát, akkor nekünk esik az ombudsman.” „Megkockáztatjuk – mondta Tárnoki néni. – Legyen bennünk annyi civil kurázsi. Kezdd el, Julis!” „Nem adom ki az ügyfeleimet” – felelte a leányzó. „Nem is kell – replikázott Tárnoki néni. – Nyilván, aki nem ura a helyzetnek, az nem is az ügyfeled.” Juli elpirult. „Mióta szerepeltem a tévében, olyanok is jönnek, akik csak gyöngédséget és együttérzést akarnak, mert a feleségük veri őket.” „Te szerepeltél a tévében?” – kérdezte rajongva Esztike. „Egy matematikussal együtt az Intim szexshow-ban.” Mindannyian kíváncsian néztek rá. „Eddig mindenki úgy tudta, hogy a bal mellem háromszor akkora, mint a jobb. Ez volt a szexepilem. A matematikus viszont kimutatta, hogyha a kisebbiket beszorozzuk a Ludolf-féle számmal, a pi-vel, akkor pontosan kiadja a nagyobb űrtartalmát decibelben. És ez szerinte legalább akkora csoda, mint Szemiramisz függőkertje” – tette hozzá szerényen.
Tárnoki nénit nem hatotta meg a történet. „Vegyük csak sorra! Az a matematikus szerinted ura volt a helyzetnek?” „Kicsit dadogott, mert nem szokott a nyilvánossághoz.” „A neve?” – kérdezte Tárnoki néni. „Nem tudom” – felelte Julis. „Akkor nem tudunk téged szakértőként alkalmazni.” Julis megkönnyebbülten távozott.
Robi várakozva nézett a dédire: „Megnyitottam a fájlt.” „Akkor írd a következőket: történészek és szexológusok, volt bérszámfejtők független civil csoportja, a TÖSZEXBÉ azt fontolgatja, hogy közzéteszi a birtokában lévő, több száz nevet tartalmazó listát, amelyen azok a nagy-budapesti férfiak szerepelnek, akik képtelenek (vagy nem hajlandók) eleget tenni házastársi kötelezettségüknek. A listát akkor tárjuk a közvélemény elé, hangsúlyozzák a civilek, ha a Magyar Vizsla nem hagyja abba haladéktalanul a kártékony, hazug és színvonaltalan szimatolást. Ellenkező esetben az impotensek lakcímét, telefonszámát, anyjuk nevét és személyi igazolványuk sorszámát is feltesszük pártoktól függetlenül az internetre. Fenn van, Robi?” „Fenn. De egy jópofa vírust is küldtem vele, amelyik képes szünet nélkül reprodukálni a telefonkönyvet az Arany Oldalakkal együtt, s ha valaki ki akar szállni a programból, annak lenullázza a bankszámláját.” „Remek – mondta Tárnoki néni –, ebből majd tanulnak. De azért a múlt hétvégén Podagrában, kilencvennégy évesen elhunyt Alsópáhoki Géza bácsit, a neves ostyagyűjtőt, ízelítőként felvihetjük a netre. Abból nem lehet baj. Se kutyája, se macskája.”
A következő héten hatszázhuszonnégyezren mentek fel a TÖSZEXBÉ honlapjára. Alsópáhoki bácsi neve fogalommá vált. Az egyik kereskedelmi tévéadó kiderítette, hogy a harmadik unokatestvére Ohio államban él. A stáb különgépen kiutazott hozzá, hogy megkérdezzék, „mikor vesztette el a helyzet feletti uralmát Géza bácsi”. De a rokon csak annyit felelt: I don’t know…