Méregdrága a Sulinet Közháló

Lapunk számításai szerint a 2004-es piaci ár tízszeresét fizeti ki az Informatikai és Hírközlési Minisztérium minden egyes iskola intenetes elérhetőségének biztosításáért. Kérdés, hogy a Sulinet Közháló eladásával hogyan lesz olcsóbb a program – amint azt a miniszter állítja –, ha ezentúl az üzemeltetési költségen felül még bérleti díjat is kell fizetni az új tulajdonosnak.

Az informatikai és hírközlési miniszter által közölt adatok szerint az állam a piaci ár tízszeresét költötte a Sulinet Közháló üzemeltetésére. Emlékezetes: lapunk hétfői cikke után Kovács Kálmán elismerte, hogy a tárca eladja a közháló állami tulajdonú elemeit, pályázaton értékesíti a közháló 7300 végponti berendezését. Hozzátette: a tárca az utóbbi három évben 21 milliárd forintot költött a közhálóra, míg az új kiírás három évre öszszesen 11 milliárd forintot szánna erre a célja.
Kérdés, hogy a tárca hogyan beszélhet hároméves üzemeltetésről, amikor a közháló első végpontját 2004. február 10-én kötötték be, az ötezredik iskolai végpontot pedig csupán 2005. december 15-én kapcsolták a rendszerbe. Az informatikai tárca honlapján szereplő adatok szerint csupán az idei tanév második félévében érnek az iskolai bekötések végére. A számok alapján tehát legjobb esetben is maximum 24 hónapig üzemeltették a végpontokat 21 milliárd forintért, ami azt jelenti, hogy egyetlen végpont működtetése havonta 120 ezer forintba került, ami a 2004-es piaci ár tízszerese, az ideinek pedig 15-szöröse.
Kovács azzal indokolta a közháló eladását, hogy szerinte a tisztán piaci viszonyok megteremtésével jelentősen csökkennek majd a háló működtetési költségei. Az általa három évre előrevetített 11 milliárd forintos üzemeltetési költség ráadásul méregdrága, hiszen ennek alapján egyetlen intenetes kapcsolati pont biztosítása még mindig közel 42 ezer forintba kerülne, ami a jelenlegi piaci ár öt-hatszorosa.
Fontos tudni azt is, hogy a tárca a végponti eszközök eladására, valamint visszabérlésére vonatkozó tender mellett további négy közhálóhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást írt ki. Utóbbi négy tender a felügyeletre, az üzemeltetésre vonatkozik, amelyekre a tulajdonos személyétől függetlenül szükség van. Érthetetlen, hogy miért lett olcsóbb a közháló működtetése attól, hogy ha az eddig is fizetett üzemeltetési költségek mellett még bérleti díjat is kell fizetni az eddig állami tulajdonban lévő eszközökért, vagyis négy fizetési kötelezettség helyett ezentúl még egy ötödik helyre is fizet majd a tárca.
Ismert, a Magyar Nemzet közölte elsőként azt az információt, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak komoly gondot okoz a Sulinet Közháló üzemeltetési számlájának kifizetése, ezért a tárca az MSZP–SZDSZ-kormány egyik legnagyobb beruházásának eladása mellett döntött.