Szürke oldalak

K ö n y v e s h á z

A Magyar Nemzeti Múzeum ezzel a kötettel köszöntötte a nyolcvanesztendős Rózsa Györgyöt. A könyvnek eredetileg öt évvel korábban, az ünnepelt 75. születésnapjára kellett volna megjelennie. Ennek a nehezen magyarázható késésnek igazi kárvallottjai a szerzők lettek, hiszen tanulmányaikban nem szerepelhetnek az ez idő alatt esetleg megjelent kutatási eredmények. A könyvben Rózsa György műveinek lajstroma mellett huszonkét tanulmány olvasható. Jó szerzők érdekes írásai, így Ridovics Anna és Szilárdfy Zoltán ikonográfiai tanulmányai, Vajda László Betyárromantika a XIX. századi festészetben és grafikában, Bakó Zsuzsanna Egy magyarrá lett német festő, Donát János élete és munkássága, R. Várkonyi Ágnes A Mausoleum és Révay Péter műve című munkája.
A tartalommal nincs is baj, a nyomdai kivitelezéssel sem, bár ez utóbbi ma már természetes. A boríték szép, de nincs gerincfelirat. Nincs szennycímlap. Rózsa György mellképe előnyös ugyan, de technikailag rossz, szürke. Hiányzik a curriculum vitae, de még inkább néhány baráti, esetleg méltató sor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától vagy valakitől. Erre a szerkesztő asszonynak, bizony, gondolnia kellett volna. A temérdek sajtóhiba is jelzi, hogy senkinek sem volt szívügye ez a könyv. Furcsa Hadik András tanulmányában báró Hazai Samu vezérezredest Hazai (Kohn) Samu néven olvasni, hiszen néhány sorral lejjebb Szomory Dezső és Molnár Ferenc neve mellett, nagyon helyesen, nincs zárójel. Vajda László tanulmánya negyven képpel van illusztrálva, ugyanakkor F. Dózsa Katalin Brandenburgi Katalin öltözéke című írása kép nélkül jelent meg, Szabó János I. Rákóczi György portréjáról írt tanulmányához hasonlóan. Mindkét műtárgy a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona, ezért a képek hiánya nehezen magyarázható. Egy figyelmes szerkesztő ilyen esetekben bizony konzultál a szerzőkkel. A technikai szerkesztő munkájára nehéz szavakat találni. A tipográfia is szakma, nem szerencsés kontárokra bízni. Az az összevisszaság, ami a képek kiadványba tördelését jellemzi, az arányérzék teljes hiánya negatív példává teszi a könyvet.
Rózsa György 1949 és 1995 között, negyvenhat éven át vezette a Magyar Nemzeti Múzeum történelmi képcsarnokát, alapvető kézikönyvek és számtalan cikk szerzője. Kevesen tettek annyit a múzeum hírnevéért, mint ő, annál érthetetlenebb az a nemtörődömség, amellyel volt munkahelye kelletlenül elkészítette ezt a kiadványt. Rózsa György, ha kezébe veszi a könyvet, ne erre gondoljon. Barátainak és tisztelőinek serege jusson eszébe, akikkel együtt és akiknek a nevében kívánok minden jótéteményt. Isten éltesse!
(Tanulmányok Rózsa György tiszteletére. Szerk.: Basics Beatrix. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2005. Ármegjelölés nélkül)