Visszaadott földbérlet

Mintegy nyolcszáz hektár állami földbérlet visszamondását tervezi a tavalyelőtt magánosított Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. Értesüléseink szerint a volt Békéscsabai Állami Gazdaság 2015-ig szerződéssel lekötött területeiről van szó. A bérleti szerződés felmondásáért cserébe a részvénytársaságnak a Nemzeti Földalapkezelő szervezet (NFA) kifizetné a bérlet idejére kalkulált hasznot, ami információink szerint 175 millió forint. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. azonban 160 millió forint elmaradt földbérlettel tartozik a földalapnak, így a részvénytársaság tulajdonképpen 15 millió forintért mondana le a bérleti lehetőségről.
Érdeklődésünkre Madarász Lajos, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. igazgatási és jogi igazgatója elmondta: valóban terveznek hasonló lépéseket, de aláírt dokumentum még nincs a kezükben. A bérlettel kapcsolatos összegekről az igazgató nem nyilatkozott, mondván, azok üzleti titkot képeznek, de azt megerősítette, hogy hasonló nagyságrendű számokról van szó, és közölte azt is, hogy az ügy belátható időn belül, várhatóan még e hónapban lezárul.
A bérlet visszamondását Madarász Lajos azzal magyarázta, hogy a szóban forgó, mintegy 800 hektár nagyságú, Telekgerendás körzetében elterülő területet a Békéscsabai Állami Gazdaság felszámolása után adta kezelésükbe az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., ezt a döntést azonban a kényszer szülte. Ezeket a földeket ugyanis nem lehet Mezőhegyesről gazdaságosan művelni, távol fekszenek a ménesbirtok központjától, és több tagban, legalább hat közigazgatási egységet érintve terülnek el, ezért döntöttek a bérletek visszamondása mellett. A földek további sorsáról az igazgató elmondta, azok az NFA kezelésébe kerülnek, amely minden bizonynyal értékesíti azokat, vagy árverés, vagy nyilvános pályázat útján.

A nagyüzemek kezdeményeztek. A főként nagyüzemek érdekvédelmét ellátó Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (Mosz) kezdeményezte értesüléseink szerint a nemzeti földalapról szóló, 2002-ben életbe lépett jogszabály, valamint a földtörvény akkori módosításának alkotmánybírósági felülvizsgálatát. A taláros testület határozatában a Mosz kezdeményezéseinek zömét elutasította. Az Alkotmánybíróság a nemzeti földalapról szóló törvényben csak azt a paragrafust semmisítette meg, amelyik kimondja, hogy azok esetében, akik nem a földtörvényben meghatározott elővásárlási sorrend alapján szerezték meg a földet, fennállt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kisajátítási joga. (MN)