A legnagyobb adós az állam

Egységes követelés-nyilvántartó rendszert indított tegnap útjára az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) és az Opten Informatikai Kft., az építőiparban elhatalmasodó lánctartozás megfékezéséért – tájékoztatott Nagy János, az ÉVOSZ ügyvezető igazgatója.

Nyilvános cégadatbázisra épülő követelés-nyilvántartó rendszert hozott létre az Opten Kft. az ÉVOSZ segítségével. A rendszer induláskor csak az elismert vagy bírósági határozatban rögzített követeléseket felhalmozó cégeket tartalmazta, ám ezek száma máris elérte a tizenötezret. Az ÉVOSZ tagjai május elsejétől léphetnek be a rendszerbe, vagyis megtekinthetik a nyilvántartóban szereplő lejárt követeléseket felhalmozó cégeket, s bejelenthetik saját követeléseiket.
A nyilvántartó rendszer pillanatnyilag még nem teszi lehetővé azt, hogy a tartozása miatt felkerülő cég bejelenthesse saját követeléseit, vagyis a lánctartozás lényegére nem nyújt megoldást, hiszen nem göngyölítik fel a tartozási láncot, így egy esetleg vétlen cég is kénytelen lesz viselni a listán való szereplés negatívumait. Nagy János a lánctartozás fő okait sorolva megemlítette, hogy megszűntek a nagyvállalatok, s mára egy hoszszú alvállalkozói sor vesz részt egy-egy projektben, a megrendelők feltétel nélkül lehívhatják a kivitelezők bankgaranciáját, emellett pedig a vállalkozó semmilyen biztosítékot nem kap arra, hogy kifizetik a munka elvégzése után. Nagyiványi András, az ÉVOSZ alelnöke hozzátette: a most átadott követelés-nyilvántartó rendszer egy segédeszköz, mely nem oldhatja meg a lánctartozás problémáját, hiszen azt sokkal mélyebb gazdasági okok hozták létre. Elmondta, egy jogerős bírósági döntés megszületéséig 3–5 év is eltelhet. Rávilágított arra, hogy a legnagyobb adós éppen a magyar állam, mely „keresztül-kasul” szerepelhet egy követelés-nyilvántartó rendszerben. Példaként említette az egészségügyet: nincs olyan intézmény, melynek ne lenne tartozása, s jellemző a 60–90 napos csúszás a mindenkori számlák kifizetésekor. Ugyanez elmondható az önkormányzatokról, de még a brüsszeli pénzek kifizetéséről is. Szóvá tette, hogy a lánctartozás kialakulását az adótörvények folyamatos változtatása is gerjesztette, s ezen belül legerőteljesebben az áfatörvény. Ugyanis a vállalkozók gyakran csak éves késéssel juthattak hozzá az áfa-visszaigénylésből származó pénzükhöz, sőt uniós csatlakozásunk után az adóhivatal önkényesen döntve, hónapokig visszatartotta az áfát.
Tóth Tamás, az Opten Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott arra is, hogy nemcsak finanszírozási, hanem szerkezeti gondokról is beszélhetünk. Tájékoztatása szerint jelenleg 96 ezer építőipari vállalkozó van Magyarországon, melyből 53 ezer egyéni vállalkozó. Forgalom tekintetében sem túl fényes a helyzet, a cégek 20 százaléka évi egymillió, 40 százaléka pedig tízmillió forint körüli árbevételt realizál. Nem nehéz elképzelni – mondta Tóth –, hogy az ilyen kis alaptőkéjű társaságnak mekkora gondot okozhat, ha csak egyik megrendelője nem fizet. Ráadásul van egy olyan vállalkozói kör, mely rendszeresen megpróbálja becsapni az ágazat szereplőit, vagyis eleve azzal a szándékkal köt szerződést, hogy a későbbiekben nem fizet az elvégzett munkáért. Az új rendszerrel – mondta az Opten ügyvezetője – éppen e kör kiszűrését próbálják kiszűrni.