A monarchia alkonya?

Visszafogott, de színes ünneplés fogadta II. Erzsébet brit uralkodót, amikor ausztrál földre lépett. Nem csoda, hiszen hivatalosan a Hannover-ház sarja az ötödik kontinens államfője, Erzsébet királynő így „hazaérkezett”, hogy megnyissa a Nemzetközösségi játékokat. A függetlenségi törekvések azonban újra lángra kaptak, mint minden ilyen ceremoniális eseményen.

Hat évvel ezelőtt kérdezték meg utoljára az ausztrálokat, kívánják-e a monarchia fenntartását és a tőlük több tízezer kilométerre élő Erzsébet királynő uralkodói jogosítványainak továbbvitelét. Akkor a többség igennel voksolt, pedig küszöbön állt a sydneyi olimpia megnyitása, ezt pedig az ausztrál nemzet ünnepeként is kívánták lebonyolítani. Mivel maradt a monarchia, a korona képviselője, Ausztrália kormányzója nyitotta meg a játékokat. Persze ezzel senki sem lett kevesebb, ám a helyszínen szurkolók láthatták, hogy az ausztrálok árgus szemekkel figyelik, ki buzdítja övéit a nemzetközösségi lobogóval, és ki rejti arcát a nemzeti színekké emelkedett zöld-sárga festékréteg alá.
Pedig az elemzők szerint a helyi lakosság legnagyobb része támogatná a rég idejétmúlt struktúra felváltását a modern köztársasággal. Az igazi ok a korábbi republikánus fiaskóra az, hogy a monarchista érzelmű John Howard miniszterelnök az államfőt a parlamenttel választatta volna, s nem a közvetlen voksolást ajánlotta fel. Ez viszont a nép számára egyáltalán nem volt kedvező lehetőség, így maradtak a régi rendszer mellett. A monarchia mellett szól ugyanakkor, hogy a lakosság legnagyobb része angol–ír–skót származású, nagyon sokan máig brit útlevéllel is rendelkeznek, így ők érzelmileg is kötődnek a királysághoz. Növekszik azonban a nem angolszász bevándorlás, amely előbb-utóbb a köztársaságiak győzelmét hozhatja.