Európai jogokat kérnek az erdélyi magyarok

Rendbontás nélkül, méltósággal ünnepelte március tizenötödikét Székelyudvarhelyen a nagygyűlés mintegy húszezer résztvevője. Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székelységnek! – kérték a többségi nemzetet az erdélyi magyarok, akik emlékeztették a románságot az 1918. december elsején, a gyulafehérvári nagy nemzetgyűlés határozatában tett ígéretükre.

Délelőtt még nem lehetett tudni pontosan, hogy Traian Basescu román államfő részt vesz-e a székely nagygyűlésen. A Krónika napilap információi szerint a szervezőknek dönteniük kellett, hogy ragaszkodnak a kiáltványhoz, vagy inkább az államelnök részvételével beszélnek az autonómiáról, Traian Basescu ugyanis a nagygyűlésen elhangzó szöveg finomításától tette függővé jelenlétét a rendezvényen. A Magyar Nemzet információi szerint Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke ragaszkodott a kiáltvány szöveghű felolvasásához, így a román elnök a közeljövőben (várhatóan ma) érkezik a székely anyavárosba Szász Jenő polgármester meghívására.
Az már nyilvánvaló volt, hogy Corneliu Vadim Tudor, a nacionalista Nagy-Románia Párt vezetője előzetes terveivel ellentétben mégsem jön hívei élén a székely anyavárosba: a politikus szerint biztosítékokat kapott az államelnöktől és a belügyminisztertől, hogy nem kiáltanak ki semmiféle „székelyföldi autonómiát”, és a helyzetet teljes mértékben ellenőrzésük alatt tartják. Visszavettek a magyarellenes retorikájukból a központi román lapok is, amelyek korábban napokig riogatták olvasóikat a „magyar veszéllyel”. A Cotidianul azt emelte ki, hogy a székelyek fehér karszalagos rendezői mellett ezer rendőr biztosítja az ünnepséget.
A városban különben éjféltől parkolási tilalmat vezettek be, és megtiltották a szeszes italok árusítását. A más helységekből érkező résztvevők autóbuszait a város határában megállították a rendőrök, és az utaslisták alapos ellenőrzése után vezették fel az előre meghatározott parkolóhelyekre. A csoportok szervezetten vonultak be az ünnepségnek helyet adó Márton Áron térre, ahol a különféle székelyföldi helységnévtáblák mellett a magasba emelték a Bolyai Egyetemet!, a Területi autonómiát!, Szép, szabad Erdélyországot! követelő tábláikat. Sorsunkról magunk akarunk dönteni! – olvashattuk az egyik pannón, míg a színpadon három nyelven (magyarul, románul és angolul) arra emlékeztették a résztvevőket, hogy az ENSZ chartája szerint az önrendelkezés minden népnek alapvető emberi joga.
A lovas huszárok bevonulásával kezdődő ünnepségen a szervezők becslése szerint húszezren vettek részt, közel tízszer annyian, mint a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) által központi ünnepségnek kinevezett kézdivásárhelyi rendezvényen. „A világot átérő március tizenötödikei magyar ünnepségláncolat egyik legjelentősebb állomásán vagyunk” – mondták a műsorvezetők, köszöntve mindazokat, akik a riogatások ellenére, vagy éppen ezért, eljöttek Udvarhelyre. Minden száz évben egyszer tudjuk kiegyenesíteni gerincünket – emlékeztettek –, így 1848, és 1956 után a XXI. század nagy pillanata talán most jött el. Az SZNT esküt tett arra, hogy nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus úton vívja ki a Székelyföld autonómiáját. Erdély az autonómiák földje, ahol a magyarok őshonos lakosokként önrendelkezésre vágynak. Szász Jenő, a város polgármestere ünnepi beszédében elmondta: Ma a romániai magyarságnak, Erdély, a Székelyföld és Csángóföld magyarjainak a szabadság a román jogállamiság keretei között megvalósuló európai autonómiát, azaz területi és személyi elvű önrendelkezését jelenti. Sem többet, sem kevesebbet nem akarnak annál, mint ami a kisebbségben élő európai sorstársaikat megilleti, és amit a román nemzet 1918. december 1-jén, a gyulafehérvári nagy nemzetgyűlésen ünnepélyesen megígért a részükre. A közvetlen demokrácia lehetőségével élve, békés módon, békés üzenetet kívánnak küldeni a nagyvilágnak: a romániai magyarság a többségi nemzettel egyenlő méltósággal élhető életet akar élni szülőföldjén. A közösségi érdekérvényesítés ezen méltóságteljes módja különösen becsülendő egy olyan korban – vélte –, amikor a világ egyre több pontján a párbeszédet kizáró erőszak válik az érdekek érvényesítésének eszközévé. Szász Jenő a Székelyföldön immár szállóigévé vált köszönéssel búcsúzott, egészséget és autonómiát kívánva a résztvevőknek.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kifejtette: a székelység önrendelkezésére azért is szükség van, mert egy erőteljes belső anyaország támaszt adhat a megmaradásban a végeken, szórványban élő magyarok számára is. A püspök – aki az egymás iránti tisztelet jegyében románul is köszöntötte az embereket – Márton Áron püspököt idézve elmondta: szabad emberhez és szabad néphez méltó életet kívánnak élni, mert ehhez isten adta joguk van. A püspök felszólította az RMDSZ vezetését, hogy kérjenek bocsánatot a nagygyűlés szervezőinek címzett sértegetések miatt, és vállaljanak közösséget és párbeszédet az SZNT és az EMNT kezdeményezéseivel, közösen harcolva ki a magyarok önrendelkezési jogát. Az autonómiára azért is szükség van, mert Erdélyben tíz év alatt kétszázezer emberrel apadt a magyarok száma, és ha ez így folytatódik, elfogy a nemzet. Tőkés szerint a határmódosítás nem járható út, ezért a területért cserébe autonómia jár a magyaroknak. Az EMNT elnöke sürgette a magyar–magyar és a román–magyar párbeszédet a cél érdekében, és arra kérte a mindenkori magyar kormányt, hogy támogassa a határon túl élő nemzettársainak törekvéseit az önrendelkezésre. Budapest ne folytassa a Grósz Károly által, az aradi találkozón megkezdett kurzust – fejtette ki.
A rendezvényen Gábor Áron-díjjal tüntették ki azoknak a településeknek a polgármestereit, akik az európai emberi jogi bírósághoz fordultak amiatt, hogy az autonómiáról szóló népszavazási kezdeményezéseiket a megyei prefektus bírósági úton semmisítette meg. Gyergyóditró és Vargyas első embere arra kérte kollégáit, hogy ők is minél hamarabb írják ki a népszavazást. Csapó József jogász, az SZNT elnöke felolvasta a nagygyűlés kiáltványát, amelyben a résztvevők – gyerekeik és unokáik iránti történelmi felelősségük tudatában – a román államhoz, az Európai Parlamenthez, az unióhoz és az ENSZ-hez fordulnak jogaik biztosítása érdekében. Nem akarunk kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni, és azonnali, demokratikus megoldásokat követelnek emberi jogaik biztosítására. Arra kérik az ország vezetését, hogy töröljék az alkotmányból az egységes román nemzetállam kifejezést, az uniótól pedig azt várják el, hogy tegyék Románia csatlakozásának feltételéül a Székelyföld Autonóm Régió létrejöttét. Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! – ezzel a közfelkiáltással fejezték be az ünnepséget.
Az SZNT elnöke a rendezvény követő sajtótájékoztatón elmondta, bízik a nagygyűlés sikerében, mert Románia demokratikus országnak mondja magát, és az unióba vágyik, a csatlakozás azt jelenti, hogy elfogadja a feltételeket. Az autonómia az egyetemes emberi jogok része, bevett szokás Európában, ezért ez az ország sem lehet kivétel. Csapó abban bízik, hogy törvény által sikerül újraalapítani a székely régiót, ehhez pedig a csatlakozás megteremti a megfelelő jogi és politikai kereteket. Tőkés László ugyanitt elmondta: a közeljövőben hattagú, az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség tagjaiból álló küldöttség megy Strasbourgba az erdélyi magyarok önrendelkezési jogainak biztosítása ügyében.
Tegnap délután a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalban az ünnepség lezárásaként Szász Jenő polgármester „tiszteletbeli székely” címet adott át hetvenöt anyaországi igénylőnek.