Felpörgött a választási költekezés

Lényegesen magasabb lesz az államháztartás első negyedévének hiánya a Pénzügyminisztérium (PM) által korábban közöltnél. Ezért kellett a szokásos időponthoz képest későbbre, az első és második választási forduló utáni napokra, április 10-re és április 25-re „áttolni” a tárca adatközlését – értesült lapunk pénzügyminisztériumi forrásból.

Információink szerint a márciusi deficit mintegy 100 milliárd forinttal haladja meg a tervezett mértéket, azaz a havi egyenleg több mint 30 százalékkal lesz rosszabb az előirányzottnál. Mindez azt jelenti, hogy az első negyedévre tervezett 698 milliárd forintos hiány helyett a deficit várhatóan 800 milliárd forint közelében lesz, azaz meghaladja az egész évre tervezett deficit felét. Úgy tudjuk, a költségvetésben előirányzott mértéknél lényegesen magasabb hiány hátterében elsősorban a tervezettnél több áfakiadás húzódik meg, valamint az, hogy az állami intézményeknek kifizetett összegek jelentős mértékben átlépték az előirányzatot.
Az eddig közzétett hazai és nemzetközi előrejelzések annak ellenére valószínűsítik az idei hiánycél jelentős túllépését, hogy egész évre a költségvetési törvény a tavalyinál lényegesen nagyobb, 1545,8 milliárd forintos deficitet határozott meg. Az Európai Bizottság, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdaságkutató intézetek egyaránt irreálisnak tartják a PM által közölt előirányzatot, és a bruttó hazai össztermék 6–10 százalékára rúgó hiányt várnak. Elemzők szerint az aggasztó költségvetési folyamatok mögött elsősorban nem az elégtelen bevételek, hanem a felpörgött választási költekezés áll.
*
A pénzügyi tárca jövő hónapban valószínűleg rákényszerül a hivatalos hiánycél felemelésére, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat döntése értelmében ugyanis az idei és a jövő évi költségvetésben el kell számolni a Gripen beszerzéseket, ez pedig 0,3 százalékkal emelheti meg mindkét évben a deficitet.
Kritizálta a költségvetési tanács felállításának tervét a Gazdasági Rádió tegnapi műsorában Veres János, aki szerint a testület jogokat vonna el a kormánytól és a parlamenttől. A pénzügyminiszter ugyanakkor elismerte: a fő problémát Magyarországon az jelenti, hogy ma többet költünk el, mint amennyi a költségvetés éves bevétele. A költségvetési tanácsról tegnap az MTI-nek Járai Zsigmond is nyilatkozott. A Magyar Nemzeti Bank elnöke Kovács Árpádhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez hasonlóan jó ötletnek értékelte a testület felállítását. Mint mondta, a magyar költségvetés elkészítése és betartása jelenleg olyan állapotban van, amely az Európai Unióban megengedhetetlen, évek óta ugyanis rendre óriási mértékben eltérnek a tényleges folyamatok a parlament által elfogadottaktól.