Fittelina-feljelentés: menekül az ügyészség

A sajtóhírekkel ellentétben mégsem utasította el a Legfőbb Ügyészség Deutsch-Für Tamás újabb feljelentését Gyurcsány családi cége, a Fittelina Kft. ügyében. Borbély Zoltán szóvivő szerint a feljelentést az ügyészség megismételt panasznak minősítette, ami szakértőink és a fideszes politikus szerint jogi képtelenség.

Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szóvivőjének tájékoztatása szerint a beadványt az ügyészség tartalma alapján nem feljelentésnek, hanem megismételt panasznak minősítette. Elmondta, hogy az LÜ jelenleg vizsgálja a beadványt, de mivel a megismételt panasz elbírálásának nincs jogszabályban előírt határideje, így arról nem három napon belül, hanem „ésszerű időn belül” fognak dönteni. Borbély kifejtette azt is, hogy a beadvány azért nem minősül feljelentésnek, mert az ügynek már volt előzménye, azaz egyszer már történt feljelentés, amely alapján a nyomozó hatóság eljárt. Kijelentette, hogy az ügyészség a megismételt panasznak minősített feljelentést érdemben meg fogja vizsgálni.
Jogi szakértőink szerint az ügyészségnek a szóvivő által közölt álláspontja súlyosan törvénysértő. Nemcsak a büntetőeljárási jogszabályokat, hanem az alkotmányban rögzített, alapvető jogelvet is sérti.
*
A büntetőjogszabályok szerint ha egy feljelentést a nyomozó hatóság jogerősen elutasított, akkor az ellen a döntés ellen további panasszal már nem lehet élni, azaz megismételt panasz benyújtására a feljelentőnek nincs törvényes lehetősége. Ha a feljelentő mégiscsak benyújtana az elutasított panaszával teljesen azonos tartalmú beadványt az ügyészséghez, akkor azt azonnal, minden érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, hiszen nem tartalmaz semmilyen új körülményt.
Ismeretes, hogy a miniszterelnök Fittelina Kft.-jének ügyében Deutsch-Für Tamás korábbi feljelentését az ügyészség jogerősen elutasította. A képviselő 2006. március 8-án – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, anyósa, Apró Piroska, és a kormányfő felesége, Dobrev Klára, valamint ismeretlen tettesek ellen nagy összegű adó- és társadalombiztosítási csalás, valamint magánokirat-hamisítás bűncselekménye miatt – új feljelentést nyújtott be, mivel több olyan új dokumentáció, bizonyíték került a birtokába, amelyek egyértelműen alátámasztják, hogy az ügyben bűncselekmény történhetett. Tehát nem a már korábban elutasított panaszával azonos tartalmú beadványt, hanem új körülményeket feltáró okiratokat nyújtott be az ügyészségnek. Jogi szakértőink megerősítették, hogy ilyen esetben a feljelentést a törvények szerint nem lehet megismételt panasznak minősíteni, mivel a korábban elutasított, és az új beadvány tartalma teljes mértékben különbözik. Az ügyészség ahelyett, hogy a törvényeknek megfelelően feljelentésként bírálta volna el a képviselő beadványát, merőben más megoldást választott.
A LÜ felállított egy, a törvény által nem ismert fogalmat, a megismételt panasz jogintézményét, és megkezdte annak vizsgálatát. Mivel ezt a fogalmat a büntetőeljárási törvény egyáltalán nem ismeri, így annak vizsgálatára valóban nem állapít meg semmit a jogszabály. Nem létező jogintézménynek ugyanis nincsen határideje. A LÜ – az eddig csak szóban ismertetett álláspontjával – jogi szakértők szerint láthatón azt akarja elkerülni, hogy a felmerült új és lényeges bizonyítékok alapján három napon belül döntenie kelljen a nyomozás elrendeléséről a kormányfő ügyében. A nyomozó hatóság nyilvánvalóan nem teheti meg, hogy a széles nyilvánosság elé tárt új bizonyítékokat és tényeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítsa. Ugyanakkor feltehetőleg megpróbálja egy nem létező, így határidő nélküli jogintézmény vizsgálatával az időt húzni.
Az ügyészség ezen eljárása a jogorvoslathoz való alapvető jogelvet is megsérti. Amennyiben ugyanis Deutsch-Für feljelentését a nyomozó hatóság elutasítja, úgy döntése ellen panasszal lehet élni. Az ügyészség a nem létező megismételt panasz jogintézményének elbírálásakor azonban törvényes határozatot nem hozhat, így az ellen jogorvoslattal sem lehet élni. Tehát amellett, hogy az ügyészség egy – a törvények által nem ismert jogintézmény felállításával – bármeddig elhúzhatja a vizsgálatot, még a jogorvoslat lehetőségétől is megfosztja a beadványt benyújtó állampolgárt. Jogi szakértők arra a kérdésünkre nem tudtak válaszolni, hogy ha a törvényesség őrének számító ügyészség nem tartja be a jogszabályokat, ki tudja orvosolni a jogsérelmeket, ki biztosítja a törvények betartását?
Megkerestük Deutsch-Für Tamást, aki elmondta: a LÜ álláspontjáról a sajtó útján szerzett tudomást. A képviselő a feljelentését 2006. március 8-án nyújtotta be a Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF). Március 10-én a KNYF írásban arról értesítette, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörébe, ezért a feljelentését intézkedés céljából a Fővárosi Főügyészség kiemelt és gazdasági ügyek osztályához küldte meg. A képviselőnek tehát arról van hivatalos tudomása, hogy feljelentése a Fővárosi Főügyészségen, és nem a sajtóban nyilatkozó LÜ-n van.
Deutsch-Für arról sem kapott értesítést, hogy feljelentését nem feljelentésnek, hanem valami másnak minősítették volna. A politikus elmondta: a hivatalos értesítésben foglaltaknak megfelelően várja, hogy a Fővárosi Főügyészség döntsön a feljelentése ügyében, bár a törvényben erre előírt háromnapos határidő már hétfőn letelt. A LÜ sajtóban közölt álláspontját jogászként, állampolgárként és országgyűlési képviselőként egyaránt megdöbbentőnek és hihetetlennek tartja, de amíg arról nem kap hivatalos tájékoztatást, érdemben nem kívánja értékelni.