Fontosabbak a bankok a dolgozóknál

Július elsejétől – a csődtörvény változása nyomán – jelentős mértékű előnyhöz jutnak a biztosított hitelezők, vagyis azok, akik zálogjogot szereznek az adós valamely ingóságára vagy ingatlanára – tájékoztatta lapunkat Molnár György, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke. E körbe főként a bankok tartoznak, amelyek többszörösen biztosítják magukat egy-egy hitel megítélésekor. Molnár György tájékoztatása szerint míg eddig a felszámolónak legelőbb a dolgozók felé fennálló tartozásokat kellett kielégítenie, a törvényváltozás nyomán a biztosított hitelezők kerültek e tekintetben az első helyre.
További változást jelent, hogy míg korábban a hitelezők a jelzáloggal terhelt vagyon eladásából származó összeg felét kapták meg, a jövőben csupán az annak eladása során keletkező költségeit vonhatják le. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felszámolások többségénél a meglévő cégérték szinte teljes egészében biztosított vagyonból áll, vagyis ez azt fogja eredményezni, hogy a felszámolónak a banki igények kielégítése után még a dolgozók bérkielégítésére sem marad fedezete. Ez egyébként az államot is hátrányosan érinti, hiszen azon kívül, hogy nem jut hozzá a társaság által a felszámolás elkezdése előtt felhalmozott adóhátralékokhoz, további súlyos megterhelés fogja érni, mert a dolgozókat a Munkaerő-piaci Alap bérgaranciára elkülönített részéből tudják majd csak kifizetni. Bár a felszámolónak ezen összeget
vissza kellene térítenie az államnak, nyilvánvaló, hogy forrás hiányában ezt nem fogja tudni megtenni. E törvényváltozás azért sem érthető, mert köztudott, hogy a bankok akár négyszeres mértékben is képesek biztosítani kihelyezett forrásaikat, így a vagyontárgyak eladásából befolyó összeg akár többszöröse is lehet a bank által adott kölcsönnek.