Gyermekláz

Célegyenesben a választási kampány. Gyurcsány Ferenc átmeneti miniszterelnök már olyan magasságokba süllyedt, hogy kisgyermekekkel kampányol. És persze a lánglelkű szöveg: „Látom, hiszem, akarom.”
A gyerek és a kölyökkutya mindig bevált reklámportéka, érző szívű ember szeme már a látványtól bepárásodik – aki nem látja át a nyálas trükköt, máris hozzájuk teszi a választási ikszet. Szorultságában most Gyurcsány Ferenc is erre kényszerült. A kádköves ember normális kampányérvei, ha voltak, elfogytak, vagyis elő kell venni a csillogó szemű kiskorút, talán benne még ott az áhított mandátum. A vágyott hatalom.
Nem fogják elhinni, a fénykép a függetlenségéről elhíresült Népszavában jelent meg, márpedig ami ott jelenik meg, az maga a garancia. „Látom, hiszem, akarom” – maga Ferenc hirdeti az igét.
Déri Miklós, a kancellária hivatásos fotósa (korábban a Magyar Narancsnál exponált) azt a jelenetet örökítette meg a köztársaság miniszterelnökéről, amint nevezett gyengéden átölelve egy ifjú derekát magyaráz ujjongó közönségének. Valószínűleg magvas gondolatokat.
A szánalom utolsó szikrája bennem a nagyszabású kormányfő ilyetén megnyilvánulását látva. Szálasi – a nyomorult – utolsó vergődésében, Budapest ostromakor már tizenkét éves gyerekeket is bevetett a vérzivatarba.
Itt még nem lőnek, csak szavakkal megy a kartácstűz, bár az sem kevés.