Lesz-e valaha euró?

Az euróövezeti jegybank (EKB) valószínűleg sokkal szigorúbban fogja érvényesíteni a maastrichti feltételrendszert az euróövezetbe már jövőre belépni szándékozó Litvánia és a többi új EU-tagország esetében is, mint az alapító tagok felvétele idején, ezért például Magyarország és Lengyelország nem számíthat arra, hogy ebben az évtizedben felvételt nyer a valutaunióba.

Csatlakoznak-e valaha is a közép- és kelet-európai országok az euróövezethez? – ezt a címet kapta a Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltatócsoport húszoldalas előrejelzése, amely szerint a 2007-re szóló litván csatlakozási kérelem valószínű elutasítása jelzi azt a gyökeres változást, amely a jelenlegi euróövezeti országoknak a tagságra pályázó új EU-tagállamok iránti hozzáállásában bekövetkezett. Az euróövezet az EU-bővítés idején világossá tette, hogy az új tagoknak nincs kimaradási lehetőségük, a kötelező euróövezeti csatlakozás a „csomag” része. A potenciális új eurótagországokkal kapcsolatos hangulatban azonban mára teljes fordulat állt be, és az EKB kormányzótanácsi tagjai, valamint egyes politikusok nyilatkozatainak sorai között olvasva kitűnik, hogy nem csupán a szabályok szigorúbb értelmezéséről van szó: az euróövezet „nem is igazán látja szívesen” az új tagok csatlakozását – áll a Goldman Sachs anyagában. A befektetési ház szerint a jelenlegi tagországok úgy tartják, hogy a gazdasági konvergencia mellett mindig szükség van politikai szintű egyetértésre is a valutaunió céljairól, és az euróövezet nagy alapító tagországainak politikusi elitje mindig is túlnyomórészt politikai programnak tekintette az euró létrehozását – derül ki az MTI összefoglalójából.
A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy 2007-ben egyedül Szlovénia lesz képes belépni az euróövezetbe, a többi tagjelöltet pedig várakozásra ítélik akkor is, ha csak egyetlen olyan maastrichti kritérium van, amelyet nem teljesítenek. Ez azt is jelenti, hogy a legvalószínűtlenebb fejlemények közé tartozik Litvánia felvétele úgy, hogy a balti ország nem teljesíti az inflációs kritériumot – áll a jelentésben. A Goldman Sachs szerint a magyar és a lengyel kormány a deficitszabályok elnéző alkalmazásában reménykedik, de szembesülniük kell majd azzal a ténnyel, hogy ez nem valószínű. Az elemzés szerint a ház nem számít arra, hogy a két ország bármelyike ebben az évtizedben csatlakozni tud az euróövezethez, s „amikor ezt ők is felismerik, az azzal járhat, hogy deficitcsökkentő erőfeszítéseik megfeneklenek”. A cég szerint a hosszú várakoztatás ahhoz is vezethet, hogy politikai ellenállás alakul ki az euróval szemben egyes nem euróövezeti országokban, és a közép-európaiak némelyike úgy dönthet, hogy fenntartja független pénzügypolitikáját. Ez idő szerint bármely eurókésedelem azzal a kockázattal jár, hogy állandósul a közép-európaiak kívül maradása – fogalmaz a Goldman Sachs londoni elemzése.
A londoni elemzői közösség egésze mindazonáltal eltérően ítéli meg az euróövezet belátható időn belüli bővítésének esélyeit. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő éppen a múlt héten jelentette be, hogy felminősítési felülvizsgálat alá helyezte, illetve felminősítést valószínűsítő pozitív kilátással látta el a tíz új EU-tagállamból azt a hetet – köztük öt kelet-európait –, amelyek már beléptek az euróövezeti csatlakozás előtt kötelező átváltási mechanizmusba (ERM–II). A Moody’s indoklása szerint az első euróövezeti csatlakozások már 2007-ben megtörténhetnek.