Március 15. országszerte

Sólyom lászló az autonómia pártján
A nemzet, a haza és a szabadság fogalmának összhangba hozását emelte ki feladatként Sólyom László köztársasági elnök tegnap este, a Magyar Állami Operaház március 15-i ünnepi díszelőadását megelőző beszédében. Úgy fogalmazott: „Az egységes polgári szabadságra építhetünk, és megmaradhatunk a magyar nemzet nyelvi, kulturális, történelmi identitása és összetartozása alapján.” Szavai szerint az egységes szabadság ma a jogállamiságot, az európai normákat jelenti, beleértve az autonómia különböző formáit, amelyekkel a kulturális nemzet élhet. Emlékeztetett arra, hogy 1848 megteremtette az egységes politikai nemzetet, a haza és a nemzet egységét. Sólyom kijelentette: a határon túli magyarokra vonatkozó politikát alapvetően újra kell gondolni. Abból kellene kiindulni, hogyan gondolkodnak azok a határon túli fiatalok, akik már a rendszerváltások után nőttek fel. (MTI)

Kósa: Lízingelt rézágyúval nem mentünk volna sokra
Nem elég a hatalmat megszerezni, a nemzet bizalmát is el kell nyerni – mondta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere március 15-i ünnepi beszédében a város főterén, hozzátéve: ha nincs meg a nemzet bizalma, akkor a hatalom gyenge, kapkodó és hamis. Ezt bizonyítja a magyar történelem számtalan példája. Feltette a kérdést: vajon akkor is maga mögött tudhatta-e volna a nemzet bizalmát Kossuth Lajos, ha Gábor Áronnak eladta vagy visszalízingelte volna a rézágyúkat? (D. M.)

Szili: Egy pillantás alatt nemzetté lettünk
Amit 158 évvel ezelőtt a márciusi ifjak véghezvittek, az ma is a nemzet legnagyobb és legjelenkoribb ünnepe, egyben nemzeti öntudatunk leghívebb kifejezője – mondta Szili Katalin, a parlament szocialista alelnöke Orosházán a Békés Megyei Hírlap tudósítása szerint. Úgy folytatta: ebben a történelmi időszakban egy pillantás alatt népből nemzetté lett a magyar társadalom, s a haza és haladás akkor mindenkinek egyet jelentett. (MN)

Nagytakarítást ígér a MIÉP–Jobbik
Szorítsuk ki az SZDSZ-t a parlamentből, és négy év tisztességes munka után tegyünk kísérletet a hatalom megszerzésére, amelyre elemi jogunk van nekünk, magyaroknak – mondta Csurka István, a MIÉP–Jobbik, a Harmadik Út társelnöke tegnap a Hősök terén tízezres tömeg előtt a két párt megemlékezésén. A pártelnök szerint elsődleges feladatuk a nagytakarítás, amelyet a gazdaságban és a politikában egyaránt véghez kell vinni. Száműznék a kommunistákat, nemcsak a kormányt váltanák le, hanem a jelenlegi rossz rendszert alakítanák át magyarrá. Csurka a kialakulóban lévő lélekellenes, diktatúrába vezető kétpártrendszer veszélyeire hívta fel a figyelmet, amelyből szerinte előbb-utóbb nagykoalíció alakul ki, hogy fennmaradjon a velejéig bűnös, magyarellenes rendszer. Hangsúlyozta, a hatalmon lévőknek elemi érdekük, hogy a sötétség és a zűrzavar legyen uralkodó, gondolkodásra való képtelenségbe szórakoztassa a média az embereket hatalmuk átmentéséért és a lopott, rablott vagyon megőrzéséért. Kovács Dávid, a Jobbik elnöke arról beszélt, hogy a ’48-as szabadságharc 12 pontjából és az ’56-os forradalom célkitűzéseiből lényegében semmi nem vált valóra. Nemcsak a függetlenségünk van szögre akasztva, hanem a sajtószabadság is, amely csak bizonyos köröknek adatik meg. Magyarországon ma nincs nemzeti demokrácia, ellenben van egy kozmopolita, puha diktatúra. Mint fogalmazott: a magyar nemzet nem Kossuth, hanem Kádár népe, a politikai elit egy része nyíltan nemzetellenes, a másik része pedig csak szavakban magyar. (P. G.)