Még több állástalan

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a tavaly novemberben bevezetett intézkedések sem javíthatnak a munkaerő-piaci helyzeten. Legalábbis ez derül ki az Állami Foglalkoztatási Hivatal (ÁFSZ) januári, valamint legfrissebb, februári adataiból. A munkaügyi hivataloknál bejelentkezett, vagyis regisztrált munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest januárban 25 827 fővel, februárban pedig újabb 8608 fővel nőtt. Ezzel a regisztrált munkanélküliek száma február végére 445 084 főre emelkedett. Az ÁFSZ által kimutatott munkanélküliségi ráta Budapesten volt a legalacsonyabb, 2,7 százalékos, a legmagasabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: 21 százalékos. Az ÁFSZ a munkanélküliek számát a Központi Statisztikai Hivataltól eltérően, ám annak adatai figyelembevételével számolja. Az ÁFSZ a megyékben regisztrált munkanélküliek, illetve átnevezésük óta álláskeresők számát, a KSH által közölt, 2005 januárjára vonatkozó, gazdaságilag aktívak számával hasonlítja össze. Az így képzett munkanélküliségi ráta szerint régiós szinten továbbra is Észak-Magyarország van a legrosszabb helyzetben, ahol a munkanélküliség aránya eléri a 17,6 százalékot. Hasonló cipőben jár Észak-Alföld a maga 17 százalékos mutatójával és Dél-Dunántúl, amely 14,8 százalékos munkanélküliséggel küzd. A hivatalokban minden ötödik álláskereső egy éve vagy annál régebben szerepelt megszakítás nélkül minden hónapban munkanélküliként, számuk februárban meghaladta a 107 ezer főt. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumtól óriási kommunikációs támogatást kapó Start-kártya bevezetése sem hozta meg a remélt eredményt, a fiatalok körében is tovább nőtt a munkanélküliek aránya. A 25 évesnél fiatalabbak az előző hónaphoz képest, február végén 2 százalékkal többen voltak munkanélküliként nyilvántartva a foglalkoztatási hivataloknál, számuk 71 957 főre emelkedett. A pályakezdők körében pedig 2,5 százalékos emelkedést regisztráltak, ami azt jelenti, hogy február végén 40 033-an szerettek volna elhelyezkedni, de nem tudtak.