Megbízás helyett munkaviszony

Tavaly 123 munkáltató jelentette be az APEH-nek, hogy munkaviszonyra változtatta át 2700 dolgozójának vállalkozási, megbízási szerződéseit. Az APEH-nél megtudtuk: június 30-a után nincs további haladék, bírsággal és pótlékkal együtt behajtják azt az adó- és járulékösszeget, amelyet megspóroltak a színlelt szerződésekkel.

Elsősorban a kereskedelem, a vendéglátás, a sajtó és a művészetek területén tapasztalható, hogy a vállalkozási és megbízási szerződéseket munkaszerződéssé alakítják át az érintettek – nyilatkozta lapunknak Juhász István, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese. Tájékoztatása szerint a módosítás az esetek több mint felében adóellenőrzés nyomán történik meg. Az elmúlt évben összesen mintegy 2700 dolgozó megállapodása változott így meg 123 foglalkoztatónál. Ebből önként 53 munkáltató csaknem 1200 alkalmazottja írt alá a tevékenysége jellegének ténylegesen megfelelő szerződést.
*
A színlelt szerződések miatti fellépést 2003 óta több alkalommal elhalasztották a törvényhozók. A nagyobb adó- és járulékterhekkel járó munkaviszonyt a legutóbbi rendelkezés szerint ez év június 30-a után már nem lehet vállalkozási, megbízási szerződéssel leplezni.
Az APEH elnökhelyettese közölte: az adóhivatal addig is folytatja ellenőrzéseit, mégpedig az évente február 20-ig nyilvánosságra hozott terv szerint. Juhász István azt mondta: a színlelt szerződéseket külön nem keresik. Átfogó ellenőrzéseik alkalmával azonban megvizsgálják a munkavégzésre irányuló megállapodásokat, s ha úgy tapasztalják, nem a tevékenység tartalma szerinti szerződés köttetett, megállapítják az ennek nyomán mutatkozó adó- és járulékkülönbséget, s azt bírsággal és pótlékkal növelve, határozatban rögzítik. Az összeget azonban nem hajtják be, ha a cég a színlelt szerződést megszünteti vagy átalakítja. A foglalkoztatóknak legkésőbb július 31-ig be kell jelenteniük, kiknek a szerződéseit érinti a módosítás. Juhász István arról tájékoztatta lapunkat: az APEH az adatközlés alapján névre szóló nyilvántartást vezet az ilyen szerződések szereplőiről. Kérdésünkre közölte azt is: a hivatal nem minősíti át a szerződéseket, hanem az ellenőrzés eredményeként, valóságos tartalmuk alapján megállapítja az adó- és a járulékkötelezettséget. Mindezek miatt a hivatal eddig nem kezdeményezett büntetőeljárást a színlelt szerződések aláírói ellen, noha a Btk. tavaly bűncselekménnyé nyilvánította az ilyen megállapodások létrehozását.
Június 30-ával a törvényi moratórium megszűnik. A korábban megállapított különbözetet, bírságot és pótlékot behajtják azoktól, akik a vizsgálat után sem alakítják át a szerződést. Az év második felében végzett adóellenőrzésekkel feltárt szabálytalanságok konzekvenciáit pedig haladék nélkül levonják. Méltányosságot nem gyakorol az APEH – tudtuk meg –, hiszen 2003 óta tudják az érintettek, hogy lépniük kell.
Juhász István elmondta, a színlelt szerződésekkel kapcsolatos adóügyi határozataikat eddig 36 vállalkozás támadta meg a bíróság közigazgatási tanácsai előtt. Az eddig lezárt ügyek nagy többségében az adóhivatal lett pernyertes. Az elnökhelyettes hangsúlyozta: az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról még nincsenek tapasztalataik. Az ekho nem külön adónem – közölte –, hanem az adó- és járulékfizetési kötelezettség különleges változata. Meghatározott tevékenységet folytató foglalkoztatottak – például művészek és újságírók – ennek alapján kisebb közterheket viselnek, mintha nem ezt a formát választották volna.