Nem adhatjuk át másnak a lehetőségeket

Egy jó gazdaságpolitikának kell hogy legyen irányvonala, célja és eszköze. Az irányvonal a munkaalapú gazdaság, a cél a teljes foglalkoztatottság, az eszköz pedig az új Széchenyi-terv – szögezte le tegnap Orbán Viktor Lipóton, a Széchenyi-terv Gazdaságfejlesztő Társaság konferenciáján.

Nagyon fontos volt az ország életében a Széchenyi-terv, amely a mi községünknek is fellendülést hozott – e szavakkal nyitotta meg a múlt hónapban alakult Széchenyi-terv Gazdaságfejlesztő Társaság tegnapi ülését Sulyok Attila, a nyugat-dunántúli Lipót polgármestere. Elmondta, hogy a nyolcvanas évek végén forráshiány miatt félbemaradt az iskola építése. Évek teltével apartmanokat akartak kialakítani benne, ám ekkor meghirdették a Széchenyi-tervet, s érkezett egy vállalkozó azzal az ötlettel, hogy az itt lévő termálvíz hasznosításával wellness-szállodát létesítene. A beruházás 2002-ben kezdődött, 2003-ban el is készült a hotel. – A Széchenyi-tervnek köszönhetően községünkben ma nincs munkanélküliség – tájékoztatott a polgármester.
Horváth Tihamér vállalkozó, a Széchenyi-terv Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke a Nemzeti fejlesztési terv és Széchenyi-terv összehasonlításánál több jelentős különbségre hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy míg a Széchenyi-terv az uniós csatlakozást megelőző felzárkóztatás Ki mit tud?-ja volt, célkitűzéseiben tisztán és világosan preferált – a nemzet számára is fontos – fejlesztési feladatokat vállalt fel, addig a Nemzeti fejlesztési terv elsősorban az Európai Unió elvárásai alapján igyekszik széles általánosságban célokat megfogalmazni, s megvalósítani honi eszközökkel. Horváth Tihamér szerint a magyar vállalkozóknak nem hitelre van szükségük, hanem tőketámogatásra. Olyan Nemzeti fejlesztési tervet szeretnének, amely valóban nemzeti és protekcionista a külföldi vállalkozásokkal szemben, célkitűzéseiben egyszerű, s az egész társadalom számára érthető és elfogadható.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke elmondta, hogy ha Ausztriában földet akar egy külföldi vásárolni, nem teheti meg. Piacot ugyanis a nyugatiak nem adnak át, felesleges versenyt nem teremtenek, együttműködési lehetőséget viszont kínálnak. Ha Magyarország lemond gazdasági lehetőségeiről, sőt, átadja ezeket, akkor nem tudjuk megvédeni magunkat. Mások profitálnak belőlük, s ilyen körülmények között mindig előttünk járnak majd. A volt kormányfő kiemelte: hitel és vissza nem térítendő tőkejuttatás egyszerre kell. Orbán Viktor szerint a Széchenyi-terv annak a ténynek a nyilvánvalóvá tétele, hogy a magyar állam szolidáris a hazai vállalkozókkal, mert azt akarja, hogy ne versenyhátrányból, hanem az uniós szabályok szem előtt tartása mellett inkább versenyelőnnyel induljanak a magyar gazdasági versenyben. A vállalkozók „magánsikerei” munkahelyeket hoznak létre, a munkavállalók pedig adóik befizetésével lesznek szolidárisak a magyar állammal. Egy jó gazdaságpolitikának kell hogy legyen irányvonala, célja és eszköze. Az irányvonal a munkaalapú gazdaság, a cél a teljes foglalkoztatottság, az eszköz pedig az új Széchenyi-terv. Matolcsy György, volt gazdasági miniszter arról számolt be, hogy a Széchenyi-terv következtében öt év alatt a pályázatokon elnyert 200 milliárd forint kétszerese térült meg, s a támogatásra fordított forintok négyszerese jelent meg a befektetésekben.