Német- és Olaszország továbbra is korlátoz

További három évre fenntartja az újonnan csatlakozott tagállamokkal szemben fennálló munkaerő-piaci korlátozásokat Németország – ismertette egy háttérbeszélgetésen a szövetségi parlament döntését Uwe Heye, a Budapesti Német Nagykövetség gazdasági tanácsosa. Rávilágított arra, hogy a német döntés nem jelent meglepetést, hiszen e lehetőség szerepelt a csatlakozási szerződésben, s az elmúlt fél évben folytatott kormányközi tárgyalásokon is jelezték e szándékukat.
Elmondása szerint egyébként a magyar kormány részéről – több másik új tagállammal szemben – azt tapasztalták, hogy a német döntést megértéssel fogadják. A döntés okait sorolva kiemelte, hogy Németországban jelenleg mintegy ötmillióan keresnek állást, vagyis a munkanélküliségi ráta eléri a 12 százalékos szintet, ami belpolitikai szempontból „óriási” feszültséget jelent. Ez a helyzet, illetve a lakosság további félelmei az újonnan csatlakozókkal kapcsolatban nem teszi lehetővé a német kormánynak azt, hogy másként döntsön – mondta Uwe Heye, aki a magyarok türelmét kérte, emlékeztetve arra, hogy a csatlakozási szerződés aláírásakor a régi tagállamok is több esetben elfogadták az újak félelmeit, s ezért kerülhettek be a szerződésbe az úgynevezett deregulációs megállapodások.
Németországban jelenleg mintegy 100 ezer, az új tagállamokból érkező munkavállaló dolgozik úgy, hogy helyben fizeti a társadalombiztosítási járulékot. További 300 ezer munkavállaló vállal időszakos munkát, s 23 ezren dolgoznak vállalkozói szerződéses viszonyban. A német társadalombiztosítási járulékot fizető magyar munkavállalók száma meghaladja a 11 ezret, a szezonális munkavállalóké a 3 ezret, a vállalkozói szerződéssel dolgozók száma pedig a 2 ezret.
Tegnap Olaszország is úgy döntött: nem nyitja meg munkaerőpiacát az új uniós tagállamok munkavállalói előtt, vagyis fenntartja a munkaerő-áramlásra vonatkozó korlátozásokat a kvótarendszer keretében további három évig.