Nincs döntés a kikötőről

Mégsem döntött tegnap az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. vezetése a csepeli szabad kikötőt üzemeltető társaság eladására meghirdetett pályázat eredményéről, annak ellenére, hogy ezért hívták össze a rendkívüli igazgatósági ülést. Értesüléseink szerint erre azért nem került sor, mert az igazgatóság határozatképtelen volt, ugyanis nem minden tag jelent meg az ülésen. Oravecz Péter, az ÁPV Zrt. kommunikációs igazgatója lapunk érdeklődésére azt közölte, hogy a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai (BSZL) Rt. értékesítése az ülés napirendjére sem került. Az igazgató ezt azzal indokolta, hogy a döntés-előkészítő munkát még nem fejezték be, így tovább tart a bírálati szakasz.
Mint arról korábban beszámoltunk, az ÁPV a harmadik pályázatát bonyolítja le az állami tulajdonban lévő BSZL 99 százalékos részvénycsomagjának értékesítése céljából. A BSZL-hez tartozik jelenleg az ország legnagyobb kikötőjének 75 éves üzemeltetési joga, illetve ugyancsak 75 éves haszonélvezeti jog a kikötői területre, az ingatlanokra és a működtetéshez szükséges infrastruktúrára. Az előző pályázatra két érvénytelen ajánlat érkezett, a jelenlegire pedig az Erdért Rt., Erdért Ingatlanhasznosító Kft., Multicont Kft. alkotta Erdért-konzorcium, a német Rhenus AG, a Rhenus Kft. – ezeknek a pályázóknak az ajánlatait érvénytelenítette az ÁPV –, illetve új pályázóként a Waberer’s Holding Logisztikai Zrt. és a Wallis Rt. jelentkezett.
Az ÁPV tájékoztatása szerint április közepén hirdethetik ki a BSZL-pályázat eredményét. Értesüléseink szerint a tegnapi ülés sikertelenségéhez nagyban hozzájárult, hogy a pályázat kapcsán érdekellentét alakult ki az ÁPV-ben. Ennek pedig az az indoka, hogy az Erdért-konzorciumnak továbbra is nagy a támogatottsága. Nem egyértelmű ugyanakkor a Waberer’s és a Wallis megjelenése. Előbbi ugyanis a BILK Logisztikai Rt. tulajdonosa, amely a konténerpiacon a BSZL legnagyobb vetélytársa, a Wallis pedig inkább ingatlanhasznosító, mint kikötőüzemeltető társaság.