Nincs magyar belharc

Tavaly Cornexi–Győr döntőt rendeztek női kézilabdában az EHF-kupában, és a sportág hazai merítési lehetőségeit jelzi, hogy idén összejöhet a Debrecen– Ferencváros finálé. Mint ahogy a Podravka Koprivnica–Zaporozsje párosítás is, az elődöntők tegnapi bécsi sorsolásán ugyanis elkerülték egymást a magyar csapatok. Ennek az eredmény ismeretében az FTC örült kevésbé, hiszen az ukrán Zaporozsje szakmai és földrajzi – azaz az utazási költségeket tekintve anyagi – értelemben is a lehető legkellemetlenebb rivális. Németh András vezetőedző szerint is: „A legrosszabb variáció jött össze. A Gudme elleni, dániai mérkőzésünkre várva egy félidőnyit láttam televízión az Ikast–Zaporozsje meccsből, amelyet a vendégek nyertek meg, de igazán csak annyi maradt meg bennem, hogy az ukrán átlövők képtelenek voltak hibázni. Egyébként mi is jártunk már annak idején Zaporozsjében, és ez elsősorban azért kellemetlen emlék, mert Kijevből ósdi katonai repülőgépen vittek minket, és nagyon viszontagságos volt az út.”
A Debrecen bezzeg autóbuszszal is könnyedén eljut a határ túloldalára, a horvátországi Kaproncára, és talán a döntőbe is, bár a Podravka Koprivnica az előző körből kettős – két kétgólos – győzelemmel lépett túl a címvédő Cornexin. Bíró Imre, a DVSC trénere így értékelte az esélyeket: „Szerintem a Koprivnica az első, székesfehérvári találkozón játszott legjobb tudása szerint, otthon pedig kicsit kényelmes volt. Riválisunk évek óta ott van az elitben, mi pedig szép fokozatosan jövünk felfelé. Ha mindenki a maximumot nyújtja, akkor tíz év után megint döntősök lehetünk.” Sőt 1996-ban a DVSC meg is nyerte az EHF-kupát; igaz, arra sem árt emlékezni, hogy a Podravka ugyanekkor a Bajnokok Ligájában diadalmaskodott, kispadján ugyanazzal a Josip Sojattal, aki most is ott ül.
Ha már a múltidézésnél tartunk, a Győri ETO négyszeres ezüstérmes az EHF-kupában, ezért babonából sem rossz, hogy most – a Bajnokok Ligájából kiesve – a KEK-nek rugaszkodhat neki. A sorsolás két norvég és egy montenegrói vetélytárs lehetőségét tartogatta, Vanyus Attila ügyvezető igazgató mérsékelt lelkesedéssel nyugtázta, hogy végül a Larvik jutott csapatának. A sportvezető kijelentette, hogy a Győr–Larvik-párharc szerinte előre hozott döntő, majd azzal folytatta: „A norvégok otthon szenzációsan játszanak, ráadásul az előző fordulóban idegenben is nyertek. Bízom benne, hogy mi vagyunk a jobb csapat, és egyáltalán nem bánom, hogy mi kezdünk otthon.”
Az ETO mellett az FTC is az első mérkőzést vívja hazai pályán – Vanyussal ellentétben ezt Németh András igenis bánja –, míg a DVSC idegenben kezd. A játéknapok április 15–16., illetve 22–23.