Ötcsillagos elfekvő

Milosevics halálával egy igen nagy feladattól, a „legnagyobb hal” feletti ítélethozataltól szabadult meg a hágai Nemzetközi Törvényszék. Több száz, háborús bűnökkel vádolt egykori katonai vagy politikai vezető azonban csaknem tizenegy évvel a háború lezárulta után is szabad, sőt hazájában nagy tiszteletnek örvend. A törvényszék ideje fogy, hiszen 2010-ig elvileg pontot kellene tennie a Balkán-ügyirat végére.
Milosevics ellen Hága 1999. május 27-én emelt vádat, eredetileg a koszovói válság idején elkövetett háborús és emberiség elleni bűnök miatt. Az egykori jugoszláv elnök nem hivatalos bűnlajstromán persze már akkor szerepeltek a boszniai és a horvátországi háborúkban elkövetett rémtettek is. A vádemelést feszült tárgyalásokkal és kommandós akciókkal tarkított kötélhúzás követte, mígnem sokak – köztük Vojiszlav Kostunica akkori szerb elnök – tiltakozása ellenére az exelnököt 2001. április 1-jén őrizetbe vették, majd június 28-án átadták a hágai törvényszék képviselőinek.
Milosevics az utolsó pillanatig azt állította, hogy az igazi bűnösöket nem a scheveningeni börtönben kell keresni, hanem a NATO-ban. Carla del Ponte azonban – mit sem törődve azzal, hogy a néhai elnök sok szerb szemében máig hős, fotói pedig továbbra is Belgrád utcáit díszítik – a nagy nyilvánosság előtt tréfálkozott azzal, hogy a „magas rangú fogoly” biztosan jobban érzi majd magát az ötcsillagos luxuscellában, mint a szerbiai börtönök bármelyikében. Való igaz, az 1994-ben épült büntetés-végrehajtási intézet celláit többek között saját fürdőszobával, mellékhelyiséggel, több tucatnyi műholdas csatorna vételére alkalmas tévével szerelték fel, továbbá konditerem, könyvtár és nyelviskola is a különös rabok rendelkezésére áll. Ők azonban egyelőre alig negyvenen vannak, ráadásul a boszniai Szerb Köztársaság éléről a legnagyobb vérengzést irányító Radovan Karadzsics és Ratko Mladics máig szabad.