Padlón a posztkommunisták

Ha most tartanák meg a romániai választásokat, ismét – ezúttal magabiztos – győzelmet aratna a jobbközép koalíció. A demokrata–liberális szövetség több mint húsz százalékkal előzi meg a közvélemény-kutatási eredmények szerint a posztkommunista Szociáldemokrata Pártot, amely továbbra sem tud elmozdulni az immár hónapok óta elfoglalt mélypontról, és igen távol áll még attól a 2004-es eredménytől is, amelylyel annak idején elvesztette a kormányalakítás lehetőségét. Joggal vetődik fel a kérdés, mi a bukaresti kormány sikerének titka. Téved, aki azt hiszi, hogy valamiféle bravúros eredményeket felmutató másfél év áll a Calin Popescu Tariceanu vezette kabinet mögött. Sőt. Az egykulcsos, radikálisan csökkentett adó bevezetése ugyan az első évben növelte a külföldi cégek befektetési hajlandóságát, s a gazdasági mutatók is némileg nekilendültek, a tavalyi év vége felé azonban már kedvezőtlen tendenciák jelentkeztek. A lakosság életszínvonala alapvetően stagnált és elmaradtak a sokat emlegetett infrastrukturális fejlesztések (így az autópálya-építés) is. Politikai szempontból távolról sem mondható stabilnak a jobbközép koalíció. Alig néhány hónappal a választási siker után máris felmerült az előre hozott megméretés ötlete, igaz, a további megerősödés céljából. Állandósult a hatalomváltás előtt még a Traian Basescu jelenlegi államfő által irányított Demokrata Párt és a nemzeti liberálisok vetélkedése. Alig telik el úgy nap, hogy ne törjön ki politikai botrányt kavaró veszekedés a két formáció között. Az elemzők olykor kísérteties hasonlóságot vélnek felfedezni az 1996-ban hatalomra jutott, de négy kormányzás után súlyos választási vereséget szenvedett Román Demokrata Konvenció és a most hatalmon lévő szövetség között – legalábbis a politizálási stílust illetően.
Az 1996-os konvenció és a 2004-ben hatalomra került koalíció egy kérdésben azonban alapvetően különbözik egymástól. Míg az Emil Constantinescu nevével fémjelzett politikai tábor naiv nagyvonalúsággal futni hagyta a közismerten korrupt és a törvényt sorozatosan megszegő, semmibe vevő posztkommunista alakulatot, addig Basescuék kormányra kerülésük első percétől előtérbe helyezték az újabban szociáldemokrata színekben pompázó ellenfél korábbi bűneinek tisztázását. Miután politikai akaratból nem volt hiány, a korrupciós, törvénysértő ügyek bírósági útra terelése viszonylag zökkenőmentesen zöld jelet kapott. Adrian Nastase volt kormányfőt, jelenlegi házelnököt vesztegetés miatt vád alá helyezték a román legfőbb ügyészség korrupcióellenes főosztályának ügyészei egy gyanús bukaresti ingatlanügylet kapcsán. A mostani ügy előzménye még a 2004-es választások előtti időszakra nyúlik vissza, amikor egy akkor még ellenzékben lévő képviselő feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségen. A politikus annak kivizsgálását kérte, hogy 1998-ban Adrian Nastase – aki akkor a mai Szociáldemokrata Párt közvetlen elődjének, a Romániai Szociális Demokrácia Pártjának és az akkori román képviselőháznak is az alelnöke volt – milyen körülmények között vásárolta meg egy, azóta hatvanmillió dolláros banki csalásért börtönbe került képviselőtársától és pártfogoltjától a szóban forgó ingatlant. A feljelentés szerint Nastase tényleges piaci értékénél huszonötször olcsóbban vásárolt meg a bukaresti elitnegyedben egy hétszáz négyzetméteres telket. Egy hónapra rá, 2004 szeptemberében a román korrupcióellenes ügyészség akkori vezetősége arról tájékoztatta a román közvéleményt, hogy a gyanúsnak mondott ügylet minden tekintetben törvényes volt, tehát az ügy kivizsgálását vádemelés nélkül lezárták. De azóta az illetékes szerv új vezetősége ismét ügyészségi kivizsgálás tárgyává tette az ügyletet. Csak hab a tortán a román sajtóban az elmúlt hetekben „nagynéni-gate” néven elhíresült botrány, amelyet az robbantott ki, hogy Nastase vagyonbevallásában megjelenik egy bizonyos nagynéni, aki nem több, s nem is kevesebb, mint egymillió eurós „ajándékkal” lepte meg a politikus rokont. Az ügy miatt a posztkommunista exminiszterelnök lemondott pártja ügyvezető elnöki tisztségéről. A döbbenetes összefonódásokhoz adalék, hogy Nastase ügyvédje az a Gheorghe Diaconescu, aki a Ceausescu-diktatúra utolsó legfőbb ügyészének a helyettese volt, és sajtóbeszámolók szerint 1989 decemberében Elena Ceausescu parancsára személyesen intézkedett arról, hogy a temesvári felkelés 37 áldozatát titokban Bukarestbe szállítsák, névtelen „terroristákként” elhamvasszák, s hamvaikat szennycsatornába szórják.
Romániában a 2004. decemberi választásokat követő hatalomváltáskor nemcsak az előző vezetés korrupciós ügyei, de a kommunista rezsim bűnei is előtérbe kerültek, s nagy hangsúllyal kezdték firtatni a posztkommunista politikusoknak az 1989-es forradalom győzelmét követő napokban betöltött szerepét is. Ez utóbbi történések legismertebb figurája Ion Iliescu, így nem okozott különösebb meglepetést, hogy a volt államfő célkeresztbe került. Dan Voinea ügyész szerint a Ceausescu házaspár elmenekülése után a hatalmat megragadó Iliescu vezette csoport tagjainak lelkiismeretét terheli annak a 942 embernek a halála, akik 1989. december 22. után estek áldozatául a zűrzavaros körülmények közt történt lövöldözéseknek. A diktátort védő „terroristákat” az exelnök és cinkostársai találták ki, hogy eltérítsék a forradalmat a Temesváron elindult felkelés első óráiban megfogalmazott kommunistaellenes programtól – állítja az ügyész, akinek vezetése alatt a romániai forradalom körülményeinek kivizsgálásával foglalkozó katonai ügyészek tavaly emberölés, háborús propaganda, embertelen bánásmód és bizonyos objektumok elpusztítása miatt indítottak bűnvádi eljárást Iliescu ellen.
Ahhoz, hogy e határozott fellépés megfelelő társadalmi támogatást kapjon, két alapvető feltételnek kellett teljesülni Romániában. Egyrészt a sajtó – bár nem nevezhető teljes mértékben szabadnak, hisz nagy része különböző politikai táborokhoz kapcsolható „üzletemberek” tulajdonában van, így sokszor érezhetően bizonyos érdekeket képvisel – politikailag kiegyenlített, azaz egyik nagy párt sem tudhatja maga mögött a médiumok túlnyomó többségének szimpátiáját. Másfelől a Szociáldemokrata Párton belüli többség – talán inkább önös érdek által vezérelve – felismerte, hogy nem feltétlenül hasznos kitartani a korrupt és vitatott múltú politikusok mellett. Ezekből következően a Szocialista Internacionálé sem vette védelmébe Nastaséékat, sőt az európai baloldali pártokat tömörítő szervezet jövő héten Bukarestben vizsgálódik a román testvérpárt korrupciós ügyeiben.
Látni szeretném, amikor egy rendőrautóba segítik beülni Adrian Nastasét – idézték egy taxis véleményét az egyik bukaresti kereskedelmi televízió vitaműsorában. A román közvélemény döbbenettel vegyes élvezettel figyeli az egykoron érinthetetlennek hitt posztkommunista vezetők felelősségre vonását, és – nagyvonalúan mellőzve a független igazságszolgáltatás szerepét – értékeli azt a határozottságot, amellyel a Traian Basescu fémjelezte vezetői garnitúra szembeszáll korrupt ellenfeleivel. A jobbközép koalíció pedig egyelőre gyakorlatilag ellenfél nélkül politizálhat.