Sok stressz, rövidebb élet

Hét évvel kevesebbet él az Európai Bizottság legfrissebb statisztikája szerint egy magyar férfi, mint uniós társai. A nőknél négy év a különbség. A legjobb helyzetben életkilátásaikat tekintve a spanyolok és a franciák vannak, ám elgondolkodtató, hogy a térség összes többi országában jobbak a mutatók a hazainál.

Az Európai Unió végrehajtó szerve szerdán, a nőnap alkalmából tette közzé a huszonöt országot összehasonlító adatokat az Eurostat statisztikai hivatal útján. Ezekből kiderül például, hogy uniós átlagban – 2004-es adatok szerint – a nők születéskor 81,2 évnyi életre számíthatnak, míg a férfiak 75,1 évre. Spanyolországban és Franciaországban a nők átlagos várható kora 83,8 év, míg a férfiaké Lettországban csupán 65,9. A 65 évesnél idősebbek közt Lettországban csaknem 68 százalékos a nők aránya, míg Cipruson és Görögországban csupán 55,3 (Magyarországon 63,2).
A korábbról ismert felmérések is azt jelzik, hogy a posztszovjet államokat nem számítva Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam a kelet-közép-európai országokénál is alacsonyabb. Csehországban átlagosan öt évvel, Szlovákiában egy évvel élnek tovább az emberek.
Érdekesség, hogy a legtöbb szakember szerint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a helytelen táplálkozás sokat ront az életminőségen, ugyanakkor tény az is, hogy a két legjobb adatokat produkáló Spanyolországban és Franciaországban mind a dohányzás, mind az alkoholfogyasztás meglehetősen népszerű. Éppen ezért – állítják a hozzáértők – nem szabad megfeledkezni a lelki tényezőkről, a stressz okozta károsodásokról sem. A sok hal- és gyümölcsfogyasztás mellett tehát a mediterrán temperamentumnak is köze van a hoszszabb és boldogabb élethez.
Az Európai Bizottság felméréséből kiderül az is, hogy Magyarországon átlagosan tizenegy százalék az eltérés a női és a férfifizetések között. Uniós szinten a felsőoktatásban részt vevők 54,6 százaléka nő; nálunk az átlagot meghaladó mértékben, 56,7 százalékban kapnak helyet a gyengébb nem képviselői az egyetemeken és a főiskolákon, míg legalább a középfokú oktatási szintet – tavalyi statisztika szerint – a nők 85,4, míg a férfiak 81,3 százaléka fejezi be – számol be róla a távirati iroda. A hölgyek körében ugyanakkor nagyobb a munkanélküliség: uniós szinten 9,6 a női és 7,6 a férfi-munkanélküliség, ezen belül Magyarországon 7,5, illetve hét százalék az arány.

Európa szegényei. Az Európai Bizottság 2005. január 27-én kiadott jelentése megállapítja, hogy az uniós lakosság 15 százalékát, 68 millió embert fenyeget az adott ország nemzeti jövedelméhez viszonyított szegénység. Mint a néppárt szlovákiai képviselőjének, Bauer Editnek a jelentéséből is kiderül, a szegénység által kevésbé veszélyeztetett tagállamok körébe tartozik például Magyarország, illetve Csehország, Svédország, Dánia és Szlovénia, 20 százalékosnál nagyobb szegénységi arány jellemző viszont Írországra, Szlovákiára, Görögországra és Portugáliára. Az OECD-országokban jelenleg minden 100 aktív munkavállalóra 38 nyugdíjas jut, és ha a foglalkoztatási politika hosszú távon nem változik, ez a szám 2050-re hetvenre emelkedhet. (MN)