Speciális megoldás Koszovónak

Szerbiai lapértesülés szerint Martti Ahtisaari, a koszovói státustárgyalások lebonyolításával megbízott ENSZ-diplomata minapi washingtoni látogatásán javaslatot tett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) fogadjon el új koszovói határozatot, amely nem tenne említést a tartomány függetlenségéről, de mégis lehetővé tenné Koszovó fokozatos önállósodását, és felvételét a nemzetközi pénzintézetekbe. A Politika című belgrádi napilap washingtoni nem hivatalos értesüléseire hivatkozva írt erről tegnap. A lap szerint Ahtisaari arra tett javaslatot Washingtonban, hogy a státustárgyalások első szakasza után – amely hat hónapig tartana, és amelyen a jogállást nem érintő, gyakorlati kérdésekről folyna a párbeszéd – a BT új határozatot fogadjon el, amely a jelenleg is érvényes, hét éve elfogadott, 1244-es BT-rezolúció helyébe lépne.
Közben a Szerbia által háborús bűnökkel vádolt Agim Ceku egykori gerillaparancsnokot választotta koszovói miniszterelnökké a főként albánok lakta dél-szerbiai tartomány parlamentje. A 120 fős testület 65:33 arányban választotta meg tegnap a 45 éves Cekut, aki a függetlenségért vívott 1998–99-es albán gerillaháború idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevű lázadószervezetet vezette. Belgrád hiába követelte a koszovói ENSZ-kormányzat (UNMIK) vezetőjétől, Sören Jessen-Petersentől, hogy akadályozza meg Agim Ceku megválasztását tartományi miniszterelnökké. A belgrádi média szerint a misszióvezető vasárnap az Amerika Hangja rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy Cekunak „sok pozitív oldala van, és az idő múlásával a szerbiai illetékesek is megváltoztatják róla alkotott véleményüket”.
Szerbia-Montenegróban és Koszovóban folytat tárgyalásokat a jövő hét elején a magyar külügyminiszter, aki Belgrádba, Podgoricába és Pristinába is ellátogat. Erről a külügyi tárca helyettes államtitkára beszélt tegnap. Somogyi Ferenc közvetlenül azután látogat a térségbe, hogy az EU külügyminisztereinek salzburgi nem hivatalos találkozóján is napirenden szerepel a balkáni helyzet – emelte ki Gémesi Ferenc. A tisztviselő szerint Koszovó és a Vajdaság helyzete között annyi kapcsolódási pont van, hogy ha a kisebbségvédelmi elemek szerves részeivé válnak a koszovói rendezésnek, az a jövőben a vajdasági magyarság számára is hivatkozási alapot jelenthet.