Szaporodó kérdőjelek

Keveslik a számukra jutó szén-dioxid-kvótát az érintett európai vállalatok. Nincs ez másképp Magyarországon sem. A Mol legalábbis már jelezte: félő, hogy a szükségesnél kevesebb kibocsátási egységet kap a 2005–2007-es időszakra.

Egekbe szökhet a szén-dioxid-kibocsátást lehetővé tevő kvóták ára a piacon, ha bebizonyosodik, amitől az elemzők tartanak: vagyis hogy összeurópai szinten túl szorosan húzták meg a kibocsátási határt. Szabó Gergely, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. elemzője lapunknak elmondta, hogy a nemzeti kiosztási listák május közepére válnak hivatalossá, tehát legkésőbb két hónap múlva kiderül, milyen irányba mozdul el a piac. Ha a szabad kvótákból valóban kevés lesz, a jelenlegi 25-26 eurós ár akár meg is duplázódhat.
Az uniós kvótarendszer lényege az, hogy minden olyan vállalkozás, amelynek tevékenysége egy bizonyos szintnél nagyobb arányú légszennyezéssel jár – az érintettek körébe gyakorlatilag a húsz megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezések, az olajfinomítók, a vaskohók, a cement- és papírgyárak tartoznak –, 2005. január 1-je óta csupán annyi szén-dioxidot bocsáthat a levegőbe, amennyire engedélye van. Brüsszel ezzel a módszerrel a kiotói klímavédelmi egyezményből fakadó vállalásainak tenne eleget. Első körben 2007-ig kell elszámolni a kibocsátással, utána új kvótahatárokat állapítanak meg. Az a cég, amelyik túllépi a számára rendelt limitet, minden tonna pluszkibocsátás után negyveneurós büntetést kénytelen fizetni, hacsak nem vásárol kvótát egy olyan cégtől, amelyik bővében van a kibocsátási egységeknek. A szabályozás végső célja persze az, hogy a cégek ne vásároljanak kvótákat, hanem környezetvédelmi beruházásokkal alacsonyabb kibocsátási értékeket érjenek el, csakhogy ez időigényes feladat. Szabó Gergely elmondta: az érintett vállalkozások azt szeretnék, hogy Brüsszel ne ragaszkodjon mereven a kétéves első periódushoz, lévén ez túl rövid időszak környezetvédelmi beruházások végrehajtásához.
A hazai kiosztási lista csak a napokban vált véglegessé, és ez alapján úgy tűnik, a magyar nagyvállalatok nem dúskálnak az egységekben. Rácz László, a Mol Rt. tanácsadója az mfor.hu című internetes szaklapnak legalábbis úgy nyilatkozott, hogy az olajtársaság a szükségesnél több százezerrel kevesebb szén-dioxid-kibocsátási egységet kap a 2005–2007-es időszakra, holott Magyarország jól áll a kiotói célok teljesítésével. A többi cég álláspontja egyelőre nem ismert, az azonban biztos, hogy a kormány eredetileg egy százalékkal több ingyenesen leosztható egységgel számolt, mint amennyit Brüsszel végül jóváhagyott. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy Magyarország összesen 93 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehetővé tevő kvóta felett rendelkezik. Ennek 97,5 százalékát ingyen osztják ki az érintett cégek között, a maradékot pedig meg lehet vásárolni.