Talpra állhat-e a parádi üveggyár?

Ma több helyi képviselő, a gyár igazgatója és felszámolója tárgyal a parádsasvári üveggyár ügyében, mivel a 2005-ben felszámolás alá került vállalatot sem bérbe adni, sem eladni nem sikerült. Az összejövetel másik célja, hogy kiderítsék: miért bábáskodtak a sikertelen gyáreladáskor helyi szocialista képviselők, s mi történt az általuk a térség regionális fejlesztési célelőirányzatából felajánlott húszmillió forinttal.

Tavaly kezdődött el az üveggyár felszámolása. A felszámoló a gyárat előbb – annak érdekében, hogy a gyár működőképességét, s így értékét megtartsa – bérbe kívánta adni, ám a hely szocialista képviselők – élükön Sós Tamással, a körzet MSZP-s képviselőjével – igen erőteljesen felléptek ez ellen, mondván, a gyár csak akkor kaphat állami támogatást, ha konkrét tulajdonosra lel. A dolgozók is ellenezték a bérbeadást, jelezve, hogy ilyen megoldás esetén nem hajlandók dolgozni.
A gyár bérbevétele iránt érdeklődők mindegyike visszalépett, s a mintegy 350 dolgozót tavaly augusztusban kénytelenek voltak elbocsátani. A gyár eladására kiírt sikertelen pályázat után, a második, immár ármegjelölés nélküli tenderen az egykori III/III csoportfőnökség egyik főhadnagyának, Augusztini Tamásnak a társasága került ki győztesen. A kialkudott vételár meghaladta a kétszázmillió forintot, aminek tíz százalékát foglalóként a nyertes kifizette. Augusztini még tavaly decemberben is állította: a vételi szándék fennáll, s jelezte, hogy ötszázmillió és egymilliárd forint közötti összeget kíván költeni a gyár fejlesztésére. Közben Sós Tamás ígéretének megfelelően a regionális fejlesztési alapból húszmillió forintot ítéltek meg a cégnek, azzal a kitétellel, hogy akkor utalják, ha a gyár árát kifizette. Az üveggyártás területén hagyományokkal nem rendelkező cég egyes hírek szerint Sós közbenjárására került a nyertes pályázók közé, mivel az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács társelnökeként döntési pozícióban lehetett. A fizetési határidő többszöri módosítása után azonban a felszámoló végül február közepén elállt a szerződés aláírásától, mivel az utolsó megadott időpontig sem érkezett be számlájukra a mintegy 200 millió forint. Ezzel Augusztini társasága elesett a befizetett több mint 10 millió forintos foglalótól, s az elnyert 20 millió forintos támogatástól. A felszámoló ezt követően felajánlotta a gyár megvételét a tenderen hasonló árajánlatot adó, ám hosszabb fizetési határidőt megjelölő vállalkozónak. Információink szerint azonban az eddig nem válaszolt a megkeresésre.