Szollár Domokos emlékeztetett, hogy a zajvédelmi díjat 2005. január 1-jén vezette be a Budapest Airport (BA). Hozzátette, hogy a díj környezetterhelési díjként működik, tehát minden Ferihegyre közlekedő repülőgép után meg kell fizetni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem bírságról van szó. A zajvédelmi díjból befolyt összeget elkülönített számlán kezeli a BA, és ez kizárólag zajvédelmi beruházásokra fordítható. „Olyanokra, amelyekkel a lehető legkisebb mértékűre csökkenthető a repülőtér környékén élőket érő zajhatás” – mondta Szollár Domokos.
A zajvédelmi díj bevezetése nem kötelező: ezt, az Európában egyébként ismert, de nem sok helyen alkalmazott díjat a BA önkéntesen vezette be. A díj bevezetésével egyszerre csökkentek a repülőtér használati díjai, tehát a légitársaságok nem fizetnek többet, csak az általuk fizetett összeg egy része lett „pántlikázott”. A zajvédelmi díj mértékét több tényező határozza meg: függ a gép típusától, a repülés napszakától és attól, hogy
le-, illetve felszállást végez az adott repülőgép. Példaként Szollár Domokos elmondta, hogy egy Boeing 737-es vagy egy Airbus 319-es nappali leszállás után 11,83 eurót fizet, míg éjszaka 143 eurót.
Ismertette: a tavaly befolyt közel 400 millió forintos összeg nagy részét az egyik legfontosabb, jelenleg futó zajvédelmi beruházás, a gyors-legurulóút finanszírozására fordították. Hozzátette, hogy a BA ősszel kezdte meg az 1-es terminál előtt húzódó 1-es futópályára csatlakozó gyors-legurulóút építését, amelynek egyik fő célja hogy tehermentesítse a repülőtér 2-es pályáját. Bizonyos időjárási viszonyok között ugyanis a repülőgépek Rákoshegy felől közelítik meg a repülőteret – mondta. Hozzátette: ha növelni tudják az 1-es pálya kapacitását, azzal el lehet érni, hogy Rákoshegy számára kedvezőtlen időjárás esetén is a forgalom 99 százaléka az 1-es pályát használja.
erdély
Monumentális erdélyi könyv jelent meg
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!