Terítéken a nemzeti imaév

Akkor vagyunk reálisak, ha belátjuk: a mi saját erőnk nem elég a nemzet lelki megújulásához – állapította meg Erdő Péter bíboros, a püspöki kar elnöke a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (Makúsz) tanulmányi napján, amelynek témája a nemzeti imaév volt.

Helyeslés és fanyalgás egyszerre kíséri a társadalomban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kezdeményezte engesztelő imaévet a nemzet lelki megújulásáért. Éppen ezért Erdő Péter, Magyarország prímása szombati előadásában részletesen szólt az egyház hagyományos szerepéről a kollektív történelmi emlékezet felkeltésében és megőrzésében. Utalt az 1956 nyarán kiadott püspöki kari körlevélre, amely a nándorfehérvári diadal 500. évfordulója alkalmából szólt a népiségről és az európai gondolatról egyaránt. Párhuzamot vont a mostani imaévet meghirdető körlevél és az 1956. szeptemberi, az abortusz legalizálása okán kiadott püspöki kari dokumentum között. Rámutatott, utóbbi tanúsítja: az egyházi vezetők fél évszázada előre látták, mekkora pusztulás rejlik a művi terhességmegszakítás tömeges gyakorlatában. Erdő Péter azt is fejtegette: meg kell becsülnünk a természetes fejlődés eredményeként keletkezett nemzeteket, köztük a sajátunkat, amely az idén két kerek évfordulót is ünnepel (Nándorfehérvár, 1456 és 1956). Lelki megújulásra a katolikus főpásztor szerint azért is szükség van, mert a magyar társadalomban kísért a jövőtlenség. A tömegtájékoztatás és a tömegkultúra, a túlpörgetett életforma, az általános műveltség hanyatlása és az atomizálódás szétszórtságot okoz körünkben.