Tovább nőtt a deficit

Februárban 295,1 milliárd forint hiánnyal zárt az államháztartás – tette közzé tegnap a Pénzügyminisztérium, amelynek adatai szerint az idei első két hónapban összesen 435,5 milliárd forintos deficit gyülemlett fel az államháztartásban. A költségvetésen belül a társadalombiztosítási alap 8,9 milliárd forintos, a központi költségvetés pedig 296,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, miközben az elkülönített állami pénzalapoknál 10 milliárd forintos többlet keletkezett.
Az első negyedévre a pénzügyi tárca összesen 694,6 milliárd forintnyi hiányt vár, ami a teljes évre tervezett deficit 45 százalékát teszi ki. Egész évre vonatkozóan a költségvetési törvény a tavalyinál lényegesen nagyobb, 1545,8 milliárd forintos deficitet határozott meg, miközben az államháztartás eredményszemléletű, nyugdíjpénztári befizetésekkel csökkentett hiánya a kormányzati tervek szerint a GDP 4,7 százalékát teszi majd ki. Az Európai Bizottság, az MNB, valamint a hazai és a nemzetközi gazdaságkutató intézetek egyaránt irreálisnak tartják az idei évre tervezett hiánycélt, és a bruttó hazai össztermék 6–9 százalékára rúgó hiányt várnak. A legpesszimistább előrejelzést eddig a hazánkat januárban leminősítő Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő adta, amely 10,7 százalékos hiányt prognosztizált az idei évre. A magas deficit miatt a Moody’s hitelminősítő legutóbbi jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország nemcsak az euróövezetbe, de annak előszobájába, az ERM-II rendszerbe is csak a jövő évtizedben tud belépni. Magyarország kivételével a JP Morgan globális feltörekvő piaci kötvényindexében (EMBIG) szereplő valamennyi ország hamarosan szuverén felminősítésre vagy kilátásjavításra számíthat, és az adósprofil javulásával átalakulóban van a térség portfóliótőke-forrásainak minősége is – áll a nemzetközi pénzügyi szolgáltató kiadott térségi helyzetjelentésében. Az OTP Bank elemzési központja szerint idén megközelítheti a GDP nyolc százalékát az államháztartás eredményszemléletű hiánya, amely az egyszeri tételekkel együtt elérheti a tíz százalékot, így a magas deficit továbbra is csak a külföldi adósságunk növekedése mellett finanszírozható.