Újabb EU-eljárás indulhat

Hat uniós országot, köztük Magyarországot készül hivatalosan elmarasztalni az EU a fogadójátékok, illetve azok reklámozásának korlátozása miatt. Az unió belső piaci biztosa felhívta a figyelmet arra, hogy az érintett államok ezzel az intézkedéssel főként a nagy állami szerencsejátékok felé igyekeznek szorítani a lakosságot, azok számára monopolhelyzetet igyekeznek fenntartani.

Magyarország mellett Finnország, Hollandia, Németország, Olaszország és Svédország került ily módon azon államok közé, amelyek ellen fellépést lát szükségesnek Charlie McCreevy, az EU belső piaci biztosa. Szakértők szerint tény, hogy a szóban forgó intézkedés ellentétes a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló közösségi szabályozással. Ugyanakkor az előzményekhez tartozik, hogy nálunk tavaly novemberben törvényben tiltották meg az ilyen jellegű szolgáltatáshoz kapcsolódó banki, távközlési és hirdetési tevékenységet. Eszerint csak az hirdetheti tevékenységét Magyarországon, aki a Szerencsejáték Felügyelet engedélyét birtokolja. A vonatkozó szakasz egyelőre azonban nehezen végrehajtható. Erről tanúskodik a Bankszövetség Pénzügyminisztériumhoz írt levele is, amely úgy fogalmaz: bár tudják, hogy a törvény szövegének egyes értelmezése szerint tiltott a szerencsejátékhoz kötődő engedély nélküli utalás, ezt a passzust végrehajthatatlannak tartják. Az előírás ugyanis ellenkezik az ügyfelek bankokkal szemben elvárt bizalmával kapcsolatos elvekkel, de azzal a pénzforgalmi előírással is, amely szerint a bank nem ellenőrizheti, hogy az ügyfél milyen céllal utal. Az uniós eljárás annak kapcsán indult meg, hogy a Sportingbet Plc. brit fogadásszervező cég hadjáratot indított számos európai országban tevékenységének elismeréséért. Ennek során a magyar Alkotmánybíróságtól is állásfoglalást kért, legális-e tevékenysége az országban. Ugyanazzal a lendülettel az Európai Bizottságnál azt kifogásolta, hogy Magyarországon is korlátozzák promóciós tevékenységét.
Oravecz László, a Szerencsejáték Felügyelet főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényben 1991 óta benne vannak a korlátozások, csak a folyamatosan megújuló technológiák miatt kell időnként megújítani a vonatkozó jogszabályokat. S a törvény csak az alapot jelenti, amelyhez kapcsolódóan a végrehajtási utasításnak kell részletesen szabályozni a gyakorlatot. Hangsúlyozta, hogy Európa jelentős részén hasonló a szabályozás a magyarhoz, vagyis a szerencsejátékok egy része általában állami monopólium alá esik, mint például a totó és a lottó. Más szerencsejátékok azonban vagy teljesen szabadon szervezhetők, mint a pénznyerő automaták működtetése, vagy koncessziós pályázat alapján nyerhetők el, mint a játékkaszinók vagy a bukmékeri szolgáltatásra való jogosultság. Mindez – akár elektronikus formában is – korlátozás nélkül végezhető akár külföldi cég által is. Oravecz szerint a külföldön bejegyzett és engedéllyel rendelkező szerencsejátékot szervező cégek magatartása egyértelmű: amikor magyar nyelvű oldalakat működtetnek, egyértelműen a magyar piacot célozzák meg. Miután pedig Magyarországra vonatkozó engedéllyel nem rendelkeznek, tevékenységük nem szabályos. A hatóság jogosítványai kizárólag a Magyarországon elérhető szervezetekre vonatkoznak, ezért egyelőre nincs eszköz a kezében a külföldi fogadásszervező cégekkel szemben.