Ultimátum az első lépés

Miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) megkezdte vitáját Irán nukleáris programjáról, egyáltalán nincs egyetértés abban, hogy miként kezeljék a különutas politikát folytató országot. Várakozások szerint a testület először csak politikája megváltoztatására szólítja Teheránt ultimátum formájában, s csak akkor folyamodik szankciók kihirdetéséhez, ha azt elutasítja az iráni vezetés.
Jack Straw brit külügyminiszter a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy békés módszerekkel kell nyomást gyakorolni Iránra. Felhívta a figyelmet, hogy az ország már eddig is megfizette Mahmúd Ahmadinezsád elnök keményvonalas politikájának az árát. Teherán ezzel önmagának okozott súlyos károkat, megrendült iránta a befektetői bizalom, jelentősen esett az egyébként élénk teheráni tőzsde forgalma, megkezdődött a külföldi tőke kivonulása az országból. A brit külügyminiszter utalt arra, hogy Irán – Pakisztántól, Indiától és Izraeltől eltérően – aláírta az atomsorompó-szerződést.
Közben bírálta az Egyesült Államoknak az iráni atomkérdésben elfoglalt álláspontját az orosz külügyminiszter. Washington arra használja fel a válságot, hogy megoldjon néhány, a teheráni rezsimhez fűződő kapcsolatában felmerült politikai problémát – vélekedett Szergej Lavrov. Irán a hét végén utasította el azt a megoldással kecsegtető orosz javaslatot, miszerint az iráni uránt Oroszországban, nemzetközi felügyelet mellett, vegyes vállalkozás keretein belül dúsítsák.
Irán szándékai a fejleményektől függetlenül szilárdak. Az ország energiaügyi minisztere bejelentette: hat hónapon belül egy újabb atomreaktor építését kezdik meg.