Vallásáért ölnék meg az afgán keresztényt

Afganisztánban halálos ítélet fenyegeti azt a visszatelepült személyt, aki Németországban áttért a keresztény vallásra. Az igazságszolgáltatás – a reformtörekvések ellenére – még mindig a konzervatív muzulmán erők kezében van. Hamid Karzai államelnök a berlini diplomácia, a német pártok, egyházak, sőt a muzulmánok iszlám tanácsának a tiltakozásával találja szembe magát.
A negyvenegy esztendős Abdul Rahman kilenc éven át élt Németországban, és itt tért át a keresztény hitre. Vallásváltása februárban arra késztette családját, hogy feljelentse egy, a kislányai felügyeleti jogáért folyó per során. Rahmant őrizetbe vették, és most az ügyében illetékes bíró bejelentette, az afgán jog alapján csak halálos ítéletet mondhat ki rá. A hír a felháborodás hullámát váltotta ki. Frank-Walter Steinmeier szövetségi külügyminiszter emlékeztette a kabuli kormányt az Afganisztánban is elfogadott vallásszabadságra, amelyet az emberi szabadságjogok nemzetközi konvenciója alapján rögzítettek az alkotmányban. „Igen gondterhelten figyeljük a fejleményeket” – hangoztatta a miniszter. A kereszténydemokraták védelmi államtitkára, Friedberg Pflüger elviselhetetlennek nevezte a Rahman ellen folyó eljárást, és átfogó nemzetközi tiltakozást követelt. A parlament ellenzéki frakciói részéről Jürgen Trittin, a Zöldek külpolitikai szóvivője határozott fellépést vár, és Karzait teszi felelőssé, hogy a bejelentett ítélet ne jöjjön létre.
A katolikus egyház püspöki konferenciája riasztó jelzésről beszélt, a Németországban működő iszlám tanács elnöke, Ali Kizilkaya pedig leszögezte: „A vád merőben szemben áll a Korán szellemével.” A németek felháborodása érthető. A tálib rendszer bukása után Berlin mindent megtett azért, hogy támogassa a demokratikus állam kialakítását Afganisztánban. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az igazságszolgáltatás idejétmúlt hagyományaihoz ragaszkodó erőkkel szembeni fellépés Hamid Karzait kritikus helyzetbe sodorhatja. Beavatkozása ellent mondana az alaptörvény 116. cikkelyének, amely függetlenséget biztosít a bíróságoknak. Kabul viszont nem hagyhatja figyelmen kívül az Európai Uniótól kapott anyagi támogatást sem. Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke szerint „elfogadhatatlan annak az államnak a támogatása, amely kivégzi egy keresztény polgárát”.