Visszaesett a lakásépítés

Tavaly az előző évihez képest hat százalékkal csökkent a használatba vett lakások száma – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ennek ellenére a fővárosi ingatlanokkal foglalkozó cégek háromnegyede túlkínálatot érzékel a piacon, Budapesten mintegy tízezer eladatlan lakás van.

A tavalyi év folyamán 41 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 51,5 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A lakásépítések harminc százaléka a fővárosban valósult meg, s ez a területi koncentrálódás egyaránt érvényes a használatba vett, és a tervezett új lakásokra is. Mialatt Budapesten 21 százalékkal több új lakást vettek használatba, az ország többi nagyvárosában, a megyei jogú városokban és a községekben 20 százalékkal esett vissza a lakásépítés. Budapesten 18 százalékkal kevesebb lakás épült természetes személy beruházásában, saját használatra. 2005 volt az első év, amikor az új többszintes, többlakásos és lakóparki épületekben több lakás épült, mint új családi ház.
*
Az épített lakások átlagos alapterülete hat, Budapesten pedig kilenc négyzetméterrel kevesebb, mint az előző időszakban volt. A fővárosi új lakások 16 százalékának alapterülete nem éri el a 40 négyzetmétert, további 48 százalékának 40-60 négyzetméter közötti az átlagos nagysága. A 2005-ben használatba vett lakások összes alapterülete országos átlagban 13 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben volt. Összességében tavaly 4,5 millió négyzetméternyi lakóépület és 3,8 millió négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A lakóépületeknél ez 14 százalékos csökkenést, a nem lakóépületeknél ugyanilyen arányú növekedést jelent 2004-hez viszonyítva. Az ország nagyobbik felében – 11 megyében, köztük a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régió egészében – úgy a használatbavételi, mint az újlakás-építési engedélyek száma csökkent. Dél-Alföldön 30 százalékkal, Nyugat-Dunántúlon 26 százalékkal kevesebb újlakás-építési engedélyt adtak ki, mint 2004-ben, a legkedvezőtlenebb képet Bács-Kiskun és Tolna megye adatai mutatják, ahol felére csökkent az előző évi építési hajlandóság.
Visszaesett a jövőbeni építési szándék az üdülők esetében is: kilencszáznál kevesebb új üdülőegységre adtak ki építési engedélyt, ami 37 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben volt. A csökkenés ellenére a GKI gazdaságkutató felmérése szerint a budapesti ingatlanokkal foglalkozó cégek vezetőinek több mint 75 százaléka érzékelte úgy, hogy a piacon túlkínálat van, vagyis egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy lakásvásárlásba kezdjenek. Becslések szerint a fővárosban mintegy tízezer lakás eladatlan. Borúlátóan értékelte az ingatlanpiacot a közelmúltban a Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet is. Az Ecostat IngatlanBarométer 2005. évi értéke – amelyet az ingatlanpiac résztvevői négy negyedévi véleményének összességéből számítanak – három százalékponttal maradt el a 2004-es értéktől, s 6,1 százalékponttal a 2003-as értéktől. A felmérés megállapítja: az idei lakásépítési igények várhatóan csökkennek, az új lakások iránti kereslet pedig tovább mérséklődik.
A lakáspiac fellendítése érdekében ötmillió forintról legalább a kétszeresére, tízmillió forintra kell emelni a felvehető hitelösszeget – közölte tegnap Mádi László, a Fidesz otthonteremtési programszóvivője. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP a használt lakások megvásárlásához biztosított 15 millió forintos hitelfelvételi lehetőséget 5 millió forintra csökkentette, felemelte a lakáshitelek kamatát, s szűkítette az adókedvezmények rendszerét.