Állattenyésztés: még kevesebb pénz

Az állattenyésztés fejlettsége jó mércéje az egész agrárágazatnak: az elmúlt négy évben csökkent az állomány, miközben silány minőségű importáru lepte el az országot.

Miközben az agrárkormányzat vidéki agrárfórumoknak álcázott célzott kampányt folytat, sorra zárnak be mezőgazdasági üzemek és feldolgozók. Csökken az állatállomány, az elmúlt négy évben a szarvasmarhák száma 8, a sertések száma pedig 25 százalékkal csökkent, 20 százalékkal esett viszsza a tejtermelés és a tej felvásárlási ára. Ugyanakkor egyre nagyobb mértékben érkeznek hazánkba a silány minőségű import tejtermékek.
A tenyészállat-előállításban, s ezen keresztül a minőségi állatitermék-előállításban meghatározó szerepet játszó tenyésztőszervezetek az elmúlt négy évben egyre kevesebb támogatást kaptak az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által rájuk ruházott állami feladatok elvégzéséhez. Eközben olyan minisztériumi háttérintézmények milliárdos nagyságrendű állami finanszírozása zajlik, amelyek működését a termelők, a szakmai és érdekképviseletek egyaránt kritizálják.
Tavalyelőtt a biológiai alapok, majd az Állattenyésztési Alap pályázati lehetőségeit szüntette meg az FVM, tavaly júliusban pedig a normatív támogatások kifizetését függesztették fel, a tenyésztőszervezetek azóta sem kapták meg fél évre szóló járandóságukat. Idén a szaktárca azzal tetézte a bajokat, hogy önkényesen, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének tiltakozása ellenére 40 százalékkal csökkentette a normatív támogatások mértékét – miközben soha nem látott támogatásokról beszéltek. Gráf József miniszter ugyan ígéretet tett a kényes ügy rendezésére, azonban érdemi lépést a mai napig nem tett ennek érdekében.
Értesüléseink szerint a tenyésztőszervezetek mellett bajban vannak a rangos állatkiállítások (Hódmezővásárhely, Debrecen, Kaposvár) szervezői is, hiszen tavaly sem kaptak és az idén sem kapnak állami segítséget. Ráadásul a tenyésztőszervezetek az idén már nem képesek a több tízezer forintnyi helydíjat kifizetni a termelők helyett.

Kárenyhítés helyett felmérés. Bár Medgyessy Péter 2002-ben megígérte a felszámolt, megszűnt mezőgazdasági szövetkezetek üzletrész-tulajdonosainak részleges kártalanítását, a választási ciklus során – egészen mostanáig – az ügyben nem történt semmi. Mától – azaz a voksolás előtt két nappal – viszont megkezdte az agrártárca az érintett szövetkezetek és volt tulajdonosaik felmérését. Az MTI szerint április 21-től 60 napon át bárki bejelentést tehet a megyei földművelésügyi hivataloknál, aki olyan szövetkezetről tud, amely múlt év május utolsó napjáig felszámolással, jogutód nélkül megszűnt. Pásztohy András, a tárca politikai államtitkára az MTI-nek elmondta: az érintettek a birtokukban lévő üzletrész névértékének 30 százalékáig kárpótlást kapnának. (MN)