Világszerte megemlékeztek tegnap a kilencvenegy évvel ezelőtti örmény holokauszt évfordulójáról, Örményországban nemzeti gyásznap volt. A hagyomány szerint az örmény fővárosban a genocídium mártírjainak emlékművénél rótták le kegyeletüket az odalátogatók. Hasonló ceremóniákat rendezett a világ különböző pontjain az örmény emigráció.
Nyugati történészek becslése szerint mintegy másfél millió örmény, az örmény lakosság nyolcvan százaléka halt meg 1915 és 1921 között az ifjútörök mozgalom által végrehajtott népirtás során. Az 1880-as évek végén az Oszmán Birodalom területén mintegy 2-2,5 millió keresztény örmény élt. Az ellenük indított népirtás a szultán ellen harcoló ifjútörök mozgalom nevéhez fűződik, amely az első világháború előtt vette át az irányítást a birodalom felett. 1915 tavaszán az ifjútörökök munkaszolgálatra hívták be a keresztény örmény férfiakat, s szisztematikusan megölték őket. Az otthon maradottak esetében a férfiakat és a nőket különválasztva koncentrációs táborokba vitték a sivatagba, ahol éhen haltak. A népirtás vélhetőleg kisebb méretekben az 1920-as évek elejéig folytatódott. A halottak száma bizonytalan, de a történészek többsége egyetért abban, hogy számuk legalább egymillióra tehető.
A több százezer túlélő először az Örményországgal szomszédos országokban talált menedéket, később szétszéledtek, s a világ különböző tájaira jutottak el. A szétszóródott örmény közösség internetes honlapja, az armeniadiaspora.com tízmillióra becsüli a világ örmény lakosságának számát. Az örmények legnagyobb külföldi közössége Oroszországban található (2-2,5 millió fő), ezt követi az észak-amerikai térség (közel másfél millió), Franciaország és Grúzia (fél-fél millió). A 2001-es magyarországi népszámlálás adatai szerint hazánkban 620 ember vallja magát örmény nemzetiségűnek. Ezt figyelmen kívül látszik hagyni az armeniadiaspora.com, amely 15 ezer magyarországi örményről beszél, míg az itthoni Országos Örmény Önkormányzat mintegy tízezer főre becsüli a számukat.
Az örmény kormány régóta törekszik arra, hogy a genocídium megtörténtét elfogadtassa a világgal, elsősorban Törökországgal, ám a törökök a mai napig nem ismerik el népirtásként a történteket. Ankara tagadja, hogy az Oszmán Birodalom bomlása idején az örmények kiirtására törekedett volna. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök javaslatát – amely szerint török, örmény és más nemzetiségű történészek közösen vizsgálják ki, mi történt valójában 91 évvel ezelőtt – az örmények csak abban az esetben fogadták volna el, ha Törökország hivatalosan elismeri a népirtást.
A Törökországgal való szoros politikai és kereskedelmi kapcsolataik miatt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Izrael, Ukrajna és Grúzia kormányzata egyelőre tartózkodik attól, hogy a történteket a népirtás kifejezéssel illesse. Az elmúlt években azonban számos ország parlamentje hivatalosan elfogadta az örmény holokauszt megtörténtét, legutóbb Franciaország és Svájc. A genocídiumot elismerő országok közé tartozik többek között Ausztria, Belgium, Lengyelország, Németország, Oroszország, Szlovákia és a Vatikán. Elfogadja azt az Európai Parlament és az Európa Tanács is. Az EU többször is felszólította Ankarát, hogy ismerje el az örmények ellen elkövetett atrocitásokat, de a kérés nem szerepel a Törökországnak szabott csatlakozási feltételek között.
origo.hu
Kisgyerekes apuka halt szörnyet az M3-ason
