Bagatellizálják Csernobil következményeit?

Ma húsz éve, hogy a hajnali órákban az ukrajnai atomerőműben a nukleáris történelem eddigi legsúlyosabb, az egész földrészre kiterjedő katasztrófája történt. A közvélemény kései tájékoztatása miatt több száz millió embert ért jelentős sugárterhelés, ami ellen akár védekezhettek volna. A szándékos megtévesztés, elhallgatás és emberi mulasztások sorozata miatt az atomcsapás késői egészségügyi hatásairól még mindig csupán részinformációk vannak, környezetvédők szerint ugyanis az atomlobbi megszépíti az adatokat.

Tiszta, környezetbarát és olcsó áramtermelésről beszélnek az atompárti szakemberek és politikusok, miközben messze elhallgatják annak ismert és tudományosan alátámasztott egészségügyi hatásait. Európában Csernobil óta rohamosan növekszik a daganatos megbetegedések, a leukémia, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők aránya. A radioaktív felhőből sugárzó por és lebegő szemcsék hullottak, szinte minden európai országban mérhető volt a fokozott sugárterhelés. Angol kutatók statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a csecsemőhalálozás és a születési rendellenességek a katasztrófa utáni három évben kiugró mértékben emelkedtek Angliában és Walesben. (Köztudomású, hogy a Csernobilból elszabadult radioaktív felhő nem egyformán fenyegette egész Európát, Nagy-Britannia a kevésbé szerencsés államok közé tartozik.) Ebben az időszakban több nyitott gerincű gyermek, valamint évente az átlagnál hatszázzal több Down-kóros gyermek született.
Egy norvég internetes portál szerint a sugárterheléssel érintett brit farmerek a mai napig Geiger–Müller-számlálóval ellenőrzik az állatokat – bár a megfigyelt területet az évek során szűkítik –, hogy a mért értékek megfelelnek-e az élelmiszer-szabványoknak. A BBC News arról adott hírt, hogy Svédországban több mint 800 rákos megbetegedést okozott a nukleáris baleset. A radioaktív kihullás miatt több millió hektárnyi föld vált fertőzötté, a súlyosan szennyezett részeket kivonták a termelésből, ám a kevésbé terhelt talaj, a legelők, a szántóföldi kultúrák és a gyümölcsösök, az erdők a mai napig mutatják a sugárterhelés hosszú távú hatását. Míg a nyugati államok független kutatói bátran kimondják, az atomszerencsétlenség számlájára közvetlenül írható több százezer daganatos megbetegedés és majdan a daganat miatti koraibb halálozás, a hazai atomlobbi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) árnyékában már csak erősen kozmetikázott adatokat mutat az eddigi és a jövőben várható hatásokról. Teheti, hiszen az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO nukleáris energiával összefüggő egészségügyi kérdéseiben a tájékoztatást és az adatközlést a NAÜ törvényes felhatalmazással korlátozhatja. Az atomos érdekeltségű kutatások és statisztikák persze azt állítják, hogy daganatos megbetegedés Csernobil előtt is volt, a sugárterhelés csupán rizikófaktor, ami a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a szennyezett levegő vagy a vegyi anyagokkal való érintkezés mellett csak hozzájárulhat egyes betegségek kialakulásához. Szokás még statisztikai módszerek hibalehetőségeire hivatkozni. Csupán a független kutatók egy szűk csoportja meri nyilvánosságra hozni saját becsléseit, miszerint a kromoszóma-rendellenességet, azaz genetikai defektet, illetve a csont- és vérképző szervek daganatát idézi elő a radioaktív sugárzás, így a húsz éve Ukrajnában kiszabadult, azóta a légkörből kivált és a tájra leülepedett cézium- és stronciumizotópok is.