Barack

Méltósággal veszíteni nem könnyű, de méltósággal nyerni is nehéz. A kormánypártoknak legalábbis a jelek szerint nem megy. Az összekapaszkodott MSZP és SZDSZ megnyert a választásokon mindent, amit lehetett: biztos és billegő körzeteket – de ez nem elég nekik. Kecskemét is kell. Egy kis autentikus barackpálinka nélkül nem volna teljes a gyurcsányista–kókista győzelmi mámor.
Az illetékes helyi választási bizottság összeült, mérlegelt, és nem jogerősen úgy döntött: legyen május 7-én Kecskeméten megismételt választási forduló. Merthogy több esemény alapvetően befolyásolta az eredményt. Voltak megtévesztő szórólapok, meg állítólag szavazókat is lefizettek. Holmi bizonyítékokkal nemigen foglalkozott a választott testület; ám ez az Országos Választási Bizottságot is jellemezte az idén. Fideszes beadványok tucatjait utasította el – így megtévesztő szórólapok és megvásárolt valódi szavazatok ügyében is. A bevett érvrendszer szerint ezek érdemben nem befolyásolták a választás végeredményét. Ha következetesek eddigi gyakorlatukhoz, a kecskeméti helyi választási bizottságot is felül kell bírálniuk. Nem vizsgálhatják, hol veszített ellenzéki és kormánypárti jelölt – ragaszkodniuk kell az eddigi ethoszukhoz.
Kecskeméten történetesen a koalíciós jelölt veszített: a kevés helyek egyikén, ahol a polgári oldal fordítani tudott. A vesztes jelöltet a Fidesztől csábította át a balliberális szövetség.
De mi történik, ha központilag, sőt bíróilag is helyben- hagyják a kecskeméti határozatot? Ez esetben veszélyes precedens teremtődik. Megnyílik például az út a választási eredmények parttalan megkérdőjelezéséhez. A helyi szocialisták úgy vádaskodnak, hogy nem várták meg a rendőrségi eljárás eredményét. A Fidesz elhatárolódása nem elég nekik: készpénznek veszik, hogy ők állnak a dezorientáló röpcédulák mögött, amelyek a koalíciós jelölt valótlan visszaléptetését híresztelték. Bizonyítsa az ellenfél az ártatlanságát! – érvel a kitekert logika, amit valódi demokrata nem tehet a magáévá. Ilyen alapon az MSZP-t és az SZDSZ-t is vádolni lehetne a röpcédulák gyártásával, mondván, hogy vereség esetére biztosra mentek: majd a harmadik fordulóban javítanak. Kuncze Gábor négy éve alkotott szép kifejezésével élve: a kecskeméti újrázás „jogi gengszterizmus” lenne.
A választási eredmény megkérdőjelezése „a befolyásolásra alkalmas körülmények” miatt azért lehet parttalan, mert a koalíció – például a költségvetési adatok választások előtti visszatartásával – alapvetően befolyásolta az eredményt. Ilyen alapon tehát mindent elölről lehetne kezdeni. Holott – szólt a fő baloldali kampányérv – az országnak nyugalomra volna szüksége. Talány, miért nem tekintik Kecskemétet az ország szerves részének; miért kivétel ez alól a kívánalom alól a „hírös város”. Hacsak nem az a feladat, hogy (feledve: fekvő emberbe nem rúgunk) a legyűrt ellenzéket megpróbálják évekre még a választási csalás kategóriájával is összekötni. Miközben tudják: kampánystiklik tekintetében jócskán van vaj a fejükön.
Ez esetben a kormányzó hölgyek és urak megérdemelnek a fejük búbjára egy kiadós barackot.