Borulhat a büdzsé

Megismétlődhet az autópálya-költségek elszámolásának tavalyi fiaskója, mivel az EU az idén is visszautasíthatja az útépítési költségek „kreatív” elszámolását, ami a büdzsé borulását vonja maga után. Információink szerint a késedelem hátterében az áll, hogy a PM egyeztetett az ügyben az Eurostattal, s ennek során kiderült: a trükközést ismét elutasíthatja Brüsszel.

Bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök most, a választások után is kijelentette: tartja a kormány az idei költségvetést, lapunk értesülései szerint egy hónapon belül be kellene ismernie a büdzsé összeomlását a kormánynak. Az ügy mögött az áll, hogy az EU statisztikai hivatala – a Gripen-beszerzések elkönyvelése után – az idei autópálya-kiadások büdzsén kívüli elszámolási „trükkjét” is megtorpedózhatja, mert az nem felel meg az uniós előírásoknak. Emiatt másodszorra módosulhat fölfelé az idei államháztartási hiánycél.
A kreatív könyvelés újabb viszszautasítása esetén a 4,7 százalékos hiánycél a GDP 6,5 százalékára emelkedhet, amely gyakorlatilag a költségvetés felborulását eredményezi. A Népszabadság értesülése szerint a Magyar Nemzeti Bank feljelentésre készül az ügyben, ezt az információt azonban lapunknak a jegybank és a Pénzügyminisztérium egyaránt határozottan cáfolta. A Magyar Nemzet úgy tudja: az idei sztrádaépítés finanszírozását szolgáló, mintegy 550 milliárd forintos sztrádakötvény kibocsátása nem a jegybank miatt késik, hanem azért, mert a Pénzügyminisztérium – elkerülendő a tavalyi botrányt – előzetesen egyeztetett az ügyben az EU statisztikai hivatalával, s ennek során kiderült: Brüsszel az idei kreatív könyvelést is elutasíthatja.
Az ügy lényege, hogy az Eurostat csak bizonyos feltételek teljesülése esetén engedélyezi, hogy a sztrádaépítés költségeit a költségvetésen kívül számolhassák el a tagállamok, így csökkentve az államháztartás hiányát. A szabályok szerint azok az autópálya-kiadások helyezhetők ki a büdzséből, amelyek készültsége nem éri el a teljes beruházás felét. Márpedig ennek a követelménynek sem az M35-ös Debrecent elkerülő része, sem pedig az M7-es új szakasza nem felel meg. A sztrádakötvény azonban nemcsak ezért ketyeg időzített bombaként az idei költségvetésben. A kötvénykibocsátásnak jelentős, több tíz milliárd forintra rúgó többletköltségei vannak, mivel az állam nem vállal garanciát a hitel visszafizetésére, ami magasabb kamatot eredményez. Ez azt jelenti, hogy a büdzsé csak azért lenne kénytelen jelentős pluszterhet felvállalni, hogy a költségvetési kimutatásokban alacsonyabb hiányszám szerepelhessen. Aggályos lehet az Állami Autópálya-kezelő Zrt. szerepe is, ha ugyanis az Eurostat visszasorolja a társaságot a költségvetési körbe, akkor az általa felvett hiteleket is a büdzsében kell majd elszámolni.
Mint ismeretes, tavaly szeptemberben az EU egyszer már visszautasította a sztrádakiadások magyar könyvelését, mert a kormány több, már forgalomba helyezett szakaszt próbált utólag a költségvetésen kívül elszámolni, feljavítva ezzel a tavalyi hiányadatokat. Az elutasított könyvelési tranzakció a jegybank számításai szerint 70 milliárd forintos többletterhet rótt volna az államra.