Csernobil alábecsült hatásai

Erősen alábecsülte a csernobili nukleáris katasztrófa hatásait az egészségügyi világszervezet és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – állítja a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet az új kutatási eredmények alapján. Az ENSZ-hez tartozó intézmények a tavaly szeptemberben nyilvánosságra hozott közös jelentésükben hozzávetőlegesen négyezer ember halálát tartották valószínűnek az ukrajnai atomerőmű-balesettel összefüggő rákbetegségek miatt. A Greenpeace tegnap közzétett tanulmánya szerint azonban százezer is lehet az 1986. április 26-i robbanás nyomán keletkező daganatos megbetegedések halálos áldozatainak száma Ukrajnában, Fehér-Oroszországban és Oroszországban.
A Csernobiltól nyugati irányban 300 kilométerre fekvő Rivne gyermekkórházának tapasztalatai szerint a felrobbant reaktorból kijutó radioaktív szennyeződés még sok generáció egészséges fejlődését veszélyezteti. A gyerekek rákos és immunrendszeri megbetegedéseinek száma ma is a sokszorosa annak, amiről a baleset előtt tudtak, és erősen megnőtt a fejlődési, illetve születési rendellenességek száma is a veszélyeztetett régiókban. Az új tanulmány összeállítói a friss adatokat annak fényében értékelték, hogy még ma is több millió ember él a sugárszennyezett területeken. Szerintük az ENSZ nem számolt az emberi szenvedéseknek azzal a széles skálájával, ami Csernobil térségében fellelhető, így durván bagatellizálta a katasztrófát.
A norvég Bellona környezetvédő csoport már tavaly ősszel súlyos kritikát fogalmazott meg az ENSZ-jelentés készítőivel szemben, mondván, hogy a beszámoló csak a valóság töredékét tükrözi. Nem vette számításba például azt a több százezer sorkatonát, akit azért vezényeltek ki, hogy eloltsa a reaktortüzet, illetve segítsen a szennyezés eltávolításában. A takarítókat rövid idő alatt a legnagyobb sugárterhelés érte, de később a volt Szovjetunió területén a további sorsukat senki sem kísérte figyelemmel.